Magyar Hírlap online

Végrehajtás

Kövér Tibor jogász

A város új lakótelepén még áll a négylakásos ház. A lakásokban a közelmúltig családok éltek. Négy család élte itt mindennapjait, s remélte, hogy berendezkedett valahogy ebben a világban. Az élethez volt terv, igyekezet és vállalkozó hajlam is, amikor hitelekkel terhelve megvásárolták ezeket a lakásokat. Azután ahogy a lepke szárnya megmozdítva a dermedt levegőt vihart támaszt, úgy indították el valahol feléjük életük lavináját. Valakik, valahol mohóságból, gátlástalan nyerészkedésből, haszonlesésből és egyéb, ma már szinte felmagasztalt emberi minőségtől hajtva, milliárdos károkat okoztak a világban, s ahogy a pille szárnya megremegteti a levegőt, úgy ennek a sárkányszerű állatnak a nagy teste megrengette nemcsak körülötte a világot, hanem áthullámozva tengereken és hegyeken, ledöntött mindent, ami az útjába került, és ellenállni gyenge volt kártékony hatalmának.

A négy lakás most üres. Ide húzódtak be a helyi alvilág sötét árnyai. A romlakók romokkal élnek együtt, saját nyomorult, semmire nem jó életük romjaival.

Ahogy a bank megszerezte a kiköltöztetés után a szépen lezárt lakásokat, megérintette azokat a rontás. Őrzésre pénz nem volt, de nem is törődtek vele. A közbiztonság ennél fontosabb dolgoknak sem tud megfelelni, nemhogy négy üresen álló, a nyirkos őszben menedéket sugárzó, üres fészek tartós védelmének. Az aljanép elkezdte bontogatni, s ahogy fogytak az épület tartozékai, úgy tűnt el belőle minden. Eladni csak anyagárban lehet, felújítani nem fogják. Egy-két év, s az alapokig el lesz takarítva a ház, négy család egykori otthona, ami egykor volt valakié, majd az adóstól vért izzadva megszerezte valaki más, hogy azután átengedje az enyészetnek, s ezzel minden megszerzett értékét elveszítse. Négy család bukásához jött a hitelező vesztesége. Ebben az „üzletben” mindenki elvesztett mindent, és senki nem nyert semmit. Most jobb?