Magyar Hírlap online

2012. február 12., vasárnap, Lídia, Lívia
2010-01-26

Ujjongók amott, várakozás emitt Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Gál Ferenc, Erdőbénye

Sorra ültük a húszéves évfordulókat szerte Európában. Például az egyik legalapvetőbbet: 2009. november 9-én jelentős eseményhez érkezett el a német nép. Megünnepelhették a fal leomlásának huszadik évfordulóját. Emlékszem 1989. augusztus 19-re, a páneurópai piknikre, amikor Sopron közelében átvágták az Európát kettéosztó vasfüggönyt. Emlékszem azokra a boldog arcokra, akik főleg Trabantokból és Wartburgokból kimosolyogva, a győzelem jelét mutatva lépték át a magyar–osztrák határt Hegyeshalomnál, hogy immár egy szabad, egységes Németországba térjenek haza.

A világ ujjongott. Patagóniától Izlandig, Kamcsatkától Alaszkáig szinte minden kormány gratulált a német népnek újraegyesítése alkalmából. Megszűnt az NDK, kitakarodtak az oroszok. Németország újra egységes lett. De – történelmi tanulmányaimból – emlékszem arra a gyalázatos 1920. június 4-re, amikor egy ezeréves államot, Magyarországot tépték darabokra és fosztották meg területének kétharmadától. Többek között olyan államok is aláírták a „békeszerződést”, amelyeknek talán csak halvány fogalmuk, vagy még annyi se volt a magyarság szerepéről Európában: Kína, Panama, Nicaragua vagy Japán. Akkor is ujjongott az egész világ. Örömtort ültek hazánk gyászos koporsója felett, éljenezték a magyarságtól elszakított területeken megalakult országok létrejöttét.

Azóta sokat változott a világ. Többségében már azok az országok is darabokra szakadtak, amelyek e gyalázatos szerződés által jöttek létre. Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amelyet saját népe vesz körül. Erre figyelt fel Lord Rothermere, Nagy-Britannia politikusa a húszas évek elején, amikor a hírhedt Benesnek ezt írta: „Amit a magyaroknak kérek, az nem egyéb, mint az elemi igazság. A háború előtti határokhoz való visszatérés gondolata szóba sem jöhet. Magyarországnak meg kell fizetnie a vereség árát. De ez nem ok arra, hogy olyan igazságtalanságokat kényszerítsenek rá, amelyek megszüntetése a háború egyik célja volt.” Írásának értelme 1938-ban a bécsi döntésben valósult meg, amikor Nagy-Britannia nem tiltakozott a határrevízió ellen.

De hol vagyunk már azóta?! Ujjong-e majd Európa, Amerika, Panama vagy Japán az újraegyesült Magyarország örömünnepén? Nem tudom, de szeretném megérni.

 


Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Magyar lélek Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

„Magyarországnak semmi értelme” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban

Provokálják a civil tömeget Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek

ORBÁN: EL AKARTAK MOZDÍTANI

A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése

Leantiszemitázták hazánkat Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Magyar vadliberálisok fújták a passzátszelet a brüsszeli meghallgatáson

ELHUNYT CSURKA ISTVÁN

In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása

Az árok partjai Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Uniós deficit Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

"Mi adhatnánk kölcsön az IMF-nek" Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe

ORBÁN: A KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBA KELL LÉPNI

Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel

TERÍTÉKEN A MAGYAR HELYZET BRÜSSZELBEN

Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett

Ételosztás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont