Magyar Hírlap online

Törvénytelen hitelek

Faddi Tibor, Jánoshalma

Azt gyanítom, hogy a Magyarországon működő kereskedelmi bankok és hitelintézetek a magyar állam jogszabályainak kihasználásával – azaz a jóhiszeműség és a tisztesség mellőzésével – minden hitel és kölcsön nyújtásakor valódi (befizetett betéti) fedezet nélkül bocsátanak ki számlapénzt (azaz fiktív pénzt), és ezen hitelek által kibocsátott számlapénzek (fiktív pénzek) után, értékteremtés nélkül hasznot (kamatot) húznak, illetve annak elmaradása esetén a jelzálog jogukat érvényesítik. Ezen eljárásukkal megsértik a Magyarország Alkotmányának (az 1949. évi XX. törvényének) alábbi pontjait:

a.) „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” Az általános értelemben vett függetlenség egyben a monetáris függetlenséget is jelenti, azaz a pénzkibocsátás joga egyedül a magyar államot illeti (illetné) meg. Magyarországon körülbelül 2500 milliárd forint nyomtatott pénz van forgalomban, és ezzel szemben körülbelül 5500 milliárd forintnyi devizaalapú (de forintszámlapénzben nyújtott) hitele van a magyar lakosságnak. Ez alapos gyanút ad arra, hogy nem nem minden hitelre kiadott forint mögött van befizetett forintbetét. Alapvetően felmerül az a gyanú, hogy van-e mögöttük valódi (CHF, EUR) devizavásárlás? Azaz, minden hitel- és kölcsönügylet szerződésszámhoz kötődően fel tudnak-e mutatni igazolásokat (számlákat, bizonylatokat, adásvételi szerződéseket) megfelelő (azonos) értékben történő devizavásárlásokról?

b.) „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, és egyenlő védelemben részesül.” A hitel- és kölcsönszerződésekben a piacgazdaság résztvevői nem egyenlők és nem egyenjogúak, mert a hitelező nem valós szolgáltatás (azaz fedezett nélküli számlapénz) után kér a hitelt felvevőtől valódi ellenszolgáltatást (azaz a saját, létező ingatlanának jelzálogfedezetét).

c.) Amennyiben a hitelező (a hitel nyújtásában résztvevő) személy önmagát zsidónak és/vagy izraelitának vallja, akkor egyben az alábbi isteni parancsolatot is megsérti: Mózes III. könyve 25. rész: „35. Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erőtlenné lesz melletted, segítsd meg őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted. 36. Ne végy ő tőle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtől, hogy megélhessen melletted a te atyádfia. 37. Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet.” Tehát ez a törvény nemcsak az extra magas kamatot (azaz az uzsorát), hanem általában a kamatszedést is tiltja.