Magyar Hírlap online

Milyen legyen az új elnök?

Szabó S. András egyetemi tanár

Úgy értesültem a hírforrásokból, hogy az MSZP elnökségi tagja, Szanyi Tibor márciusban ringbe száll – s önbizalomban biztosan nem szenved hiányt, hiszen biztosra veszi győzelmét – az MSZP elnöki posztjáért a szocialisták jelenlegi vezetőjével, Mesterházy Attilával szemben.

Komoly szervezet (párt) élére, lévén komoly feladatok megoldása az elvárás, komoly, megbízható, jó munkabírású, nehezen támadható egyént illik választani. Olyan integráló embert, aki határozott, de nem konfliktuskereső, van erkölcsi tartása, felkészült, s szükség esetén kompromisszumok megkötésére is kész.

Ne legyünk maximalisták, minden ember jó és kevésbé jó tulajdonságok ötvözete, ideális emberek nincsenek. A politikusok többsége meg többnyire még csak nem is közelíti az ideális embert, hiszen számos olyan tulajdonság van a birtokában – feltűnési viszketegség, a másik letaposásának igénye, gátlástalanság, öntörvényűség, szervilizmus stb. –, amely bizonyos speciális célok elérése érdekében ugyan hasznos, de a legtöbb ember számára antipatikus.

Hogy Szanyi Tibor, az 1956-ban született közgazdász – eléggé változatos életúttal és számos betöltött poszttal a háta mögött – milyen jó és milyen rossznak minősíthető tulajdonságokkal rendelkezik, erről nincs elég információm. Csupán egyetlen tulajdonságról, jellemzőről, meghatározó paraméterről, ami nélkül nincs jó politikus, nincs tiszteletet érdemlő vezető. Ez pedig a szalonképesség. A szalonképtelenség hiánya. Az a tulajdonság, hogy a másik félről józanul, az alapvető erkölcsi és etikai normák betartásával nyilatkozik, nem megsértve, nem megbántva a másikat. A szalonképes ember nem a pillanatnyi idegállapotának rabja, nem használ nyilvánosan nyomdafestéket nem tűrő szavakat (ugye, szépszavú Szabó Zoltán?), kialakult, stabil véleménye van, nem nyilatkozik homlokegyenest ellenkezően bizonyos dolgokról rövid időn belül, megfontolt, kulturált megjelenésű és viselkedésű, véleményalkotásában tárgyilagos, s bizonyos mértékig megértő mások gyengeségei, emberi hibái iránt. Van empátiája.

Szalonképtelen ember nem lehet jó vezető. Szanyi Tibor azonban nem szalonképes ember. Ezt kívánom bizonyítani.

Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök családjában megszületett az ötödik gyermek. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó az ötödik gyermekét hozta világra. A gyermek születését követően Szanyi Tibor úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök felesége leellett. Leellett – mondta Szanyi, mintha mondjuk egy kutyáról vagy macskáról beszélne. (Az agrárterületen évekig dolgozó Szanyi Tibor figyelmét azért felhívnám arra, hogy nem csupán az emberek, de a többi főemlős esetében is szülésről, nem pedig ellésről szoktunk beszélni. Ha egy csimpánznak kijár a szülés elnevezés, talán egy nő is megérdemli.)

Lehet bárkit kritizálni, lehet felróni hibás lépéseket, de senkit soha nem szabad súlyosan megbántani emberi méltóságában! Lévai Anikó leellett. Hát – Bayer Zsolttól kölcsönözve – hol a pofátlanság határa? Hol van az emberi jóérzés, a kilenc hónapos áldott állapotot követően kislányát megszülő anya iránti minimális tisztelet? Hogy lehet, hogy nem határolódtak el ettől az embertől a társai, a munkatársai, a párttársai? Milyen párt az MSZP, amelynek ilyen szalonképtelen tagja, vezetőségi tagja s leendő elnöke van?

Minden pártnak többnyire olyan vezére van, amilyet megérdemel. Az állítás megfordítva is igaz: minden vezér olyan pártot vezet, amelyet meg ő érdemel meg. Nos, hát akkor Horn Gyulák, Kovács Lászlók, Lendvai Ildikók, Gyurcsány Ferencek, Mesterházy Attilák után éppen itt az idő, hogy egy újabb elnök kerüljön az élre. Hogy nem szalonképes? Hát istenem, az MSZP az?