Magyar Hírlap online

Csillogó tehetség és zsenialitás

Mayer Gábor, e-mail

Ömlik az MSZP sikerpropagandája a Kossuth rádióból. Feketén csillogó indaként kanyarognak elő autópályák, autó- és bicikliutak megszámlálhatatlan kilométerei valami „Másféle Magyarország” fejlesztési terv eredményeként. Nekünk ugyan nem kellene az ő másikuk, jó lenne ez a régi is, ha nem turkáltak, matattak volna benne addig, amíg már alkatrészeire látszik szétomlani. Örömcseppjeikben persze nem láttatják a bőséges üröm olaját, azaz azt, hogy a dicshimnuszba foglalt autópályák, utak, bicikliutak nagyobb részét nagyjából a háromszoros áruk háromszorosával fogjuk majd kifizetni – ha tudjuk, míg szép csendben a forró aszfaltba olvad mind a nyolcezermilliárd forint, amelynek emlegetésére oly mohón csillogott Gyurcsány és Kóka szemüvege.

Megtudhatjuk azt is, hogy Mesterházy betartja ígére­teit, Orbán meg csendben tartózkodik.

A korrekt vita egyik ismérve, hogy nem vágunk a másik szavába, tehát Orbán hallgatása igen helyénvaló viselkedés egy kultúrembertől, ha a másik éppen marhaságokat beszél.
Nem tudhatjuk meg viszont, hogy Mesterházy milyen ígéretét, szavát tartja be, mert nála eddig az egyetlen konkrét esetben – amikor még mint sportminisztériumi államtitkár adta szavát – teljes körű amnéziával találkozhattunk.

Április 11. után viszont majd ország-világ előtt bizonyíthat, mert ha állításának megfelelően tényleg jót akar nekünk, akkor eltűnik a balfenéken, és nem akadályozza tovább mindannak a beteljesedését, amire mi nélküle is már régóta gondolunk és készülünk. Ámbár az utcákat járva láthatóan nem akar még menni, inkább óriásplakátokról fenyeget bennünket a csigaképű komisszár „Új jelölt, új program” jelszóval.

Bizonyára lenne neki is sok jó ötlete, de sajnos a libáink már mind megdöglöttek. Úgy értem, azok, amelyeket nem lopott el előzőleg a libatolvaj. Most hát hozzá, a libatolvajhoz kellene seregleniük mindannyiuknak, hiszen egyformán jó ötletelők, talán még a libatollból készült párna nélküli, igen kényelmetlen börtönt is lakájossá tudják majd tenni briliáns ötleteikkel – a maguk számára. Majd eldől, hogy híres tehetségükből és zsenialitásukból erre is futja-e.

Nekünk semmiképpen sem szabad meggátolnunk őket abban, hogy legalább megpróbálhassák, mert még eltorzulna a pszichéjük, és estelente sírdogálva nem az egyes szülőjükért, hanem édesanyjukért hüppögnének.

Mi is emlegetjük szegényeket jó ideje már – méghozzá elég sűrűn.