Magyar Hírlap online

Árterület: cölöpös építés!

Szegedi Nándor, Kaposvár

Megértem már sok, milliárdos károkkal járó árvizet. Mindegyik után azt vártam, hogy nagyszerű építészeink, tudósaink megszólalnak, és azt mondják: kedves magyarok, nehogy elkövessétek azt a hibát, hogy árterületre ugyanúgy felépítitek házaitokat, ahogy azt annak előtte tettétek, mert a fizika törvénye már csak olyan, hogy a fránya víz – könnyek ide, könnyek oda – elsodor mindent, újra és újra, ami csak az útjába kerül. De nem hallottam építészeti bölcs tanácsokat. Annál inkább tapasztaltam, hogy majdnem ugyanoda felépült újra a vályogház, amiről tudjuk, órák alatt képes sárrá válni. Sőt arról adnak hírt az újságok, hogy a nagyon is józan gondolkodású, kifinomult veszélyérzettel rendelkező államtitkárnak, Illés Zoltánnak kemény csatát kell vívnia, hogy – mások akármennyire is akarják – ne épüljön fel az a bizonyos áruház az árterületre. Elárulom hát derék építészeinknek, otthonteremtőinknek, hogy mit is láttam én a magyar televíziók valamelyikében arról, hogyan is kell vizes területen biztonságos otthont teremteni. A technikát azoktól a tudományos fokozatot soha nem szerzett indiánoktól lehet ellesni, akik az Amazonas árterületén házat (ők persze faházat) építettek maguknak. Lakásukra ráírhatták volna: épült a józan paraszti ész alapján. A folyópartközeli, mintegy másfél méteres vízben négy cölöpöt vertek le. Erre tették a padlót, föléje pedig amit kellett. Vagyis valóra váltották a célszerűt: építkezz úgy, ahogy azt a környezeted megkívánja. Ugye, nem nehéz elképzelni, hogy a négy-hat betonoszlopra, egy-két méter magasra épült otthont a leggyorsabb ár se sodorná el. Ne feledjük: az árvízvédelem nemcsak tározókból, védőgátakból, hanem a környezethez való alkalmazkodásból is áll.