Magyar Hírlap online

Lázadás és behódolás

Amikor nem látjuk a fától az erdőt: dackorszak és serdülőkor

A mitológia tele van küzdelmekkel. Istenek, halandók, démonok harcolnak sokszor életre-halálra szerelemért, hatalomért, kincsek megszerzéséért. De sokszor nem kevésbé gyötrelmesek a mi földi küzdelmeink sem, amelyek nem érnek véget felcseperedésünkkel, csupán áttevődnek a szellemi szintre.
A lázadás a serdülőkor tipikus hadművelete a kisgyermekkori dackorszak után. Nagy váltás ez, a kamaszt nagyra törő vágyak, képzetek kerítik hatalmukba, a gyerek lázad a szülői, tanári tekintély ellen. Közben tele van belső bizonytalansággal, amelyet olykor pimaszsággal ellensúlyoz. Dinamikai szempontból minden lázadásnál az autoriter hatalommal szembeni ellenszegülés zajlik, ami nem más, mint a saját autoritás szárnypróbálgatása. Énerőnk és önképünk alakulásának fontos eleme az egészséges rivalizálás, a kritika elviselése, az önkritika gyakorlása, ám a lázadásnál nem ezek építő formája zajlik. Gyakori az ellenszegülés, más esetben az álengedelmesség, a behódolás. Sok ember sajnos megmarad lázadó serdülőnek, amelyet példáz a menekülés a felelősség, a gondok elől, s a légvárak építése is.