Magyar Hírlap online

Túl a nehezén: újul az akadémia

Nemcsak az épületet, a magyar zenei életet, nevelést is frissíteni kell

„Igen, kicsit több időre volt szükség, mint terveztük, a beruházás lebonyolítása szempontjából viszont mindez a javunkra válik” – jelentette ki Lakatos Gergely főmérnök a Zeneakadémia épületének kissé megcsúszott rekonstrukciója kapcsán. A kiegészítő, Wesselényi utcai épület bontási munkálatai már elkezdődtek, a tavaly novemberben elbúcsúztatott Liszt Ferenc téri épület kivitelezéshez szükséges idő körülbelül húsz hónap, amit a főmérnök szerint tudnak majd tartani. Batta Andrást, az intézmény rektorát az akadémia zenepedagógiai újításairól kérdeztük.

Tavaly októberben írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a Zeneakadémia 9,7 milliárd forint európai uniós forrásból és 1,1 milliárd forint önrészből megkezdheti a Liszt Ferenc téri épület felújítását. Habár az épületbúcsúztató fesztivált már tavaly novemberben megtartották, a felújítási munkálatokkal elcsúsztak, a kiviteli tervek során ugyanis több feltárásra volt szükség, mind tartószerkezeti, mind műemléki szempontból. Eközben előkerültek olyan kockázati lehetőségek, amelyek további kiegészítő feltárásokat tettek szükségessé.

Problémás vasbeton szerkezet

Lakatos Gergely, a rekonstrukció projektmenedzsere lapunknak elmondta, a feltárások végén járnak, így most indul el a kivitelező versenyeztetésére irányuló közbeszerzési eljárás. „Kicsit több időre volt szükségünk, hiszen ez Budapest első vasbeton szerkezetű középülete, s a tervezéskor sok olyan kérdés vetődött fel, amely további együttműködést igényelt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal – a klímaberendezés miatt megváltozik a tetőszerkezet, egyes tartószerkezetek elbontásának kérdése –, továbbgondolást a tervezőkkel. Ez most, az előkészítés szakaszában mindenképpen időveszteségként fogható fel, viszont a beruházás lebonyolítása szempontjából a javunkra válik” – jelentette ki Lakatos Gergely.

A projekt két épület rekonstrukciójáról szól, a Wesselényi utcai épület – amelyet a fővárosi önkormányzat biztosított a Zeneakadémiának – felújítása a tavasz elején elkezdődött, itt már zajlik a bontás. A tervek szerint az épület az ősz elején lesz szerkezetkész, 2011 utolsó negyedévében pedig átadják. A Liszt Ferenc téri ingatlan kiemelt műemlékvédelmi épület, éppen ezért ezzel több gond volt. A Zeneakadémia 103 éves épületének vasbeton szerkezete okozta a legfőbb problémát. „Ezek kialakítása, minősége nagyon eltér a mai szabványokban foglaltaktól, sok ponton nem felelnek meg korunk előírásainak. Ráadásul az idők folyamán, több mint száz évig ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, túléltek háborúkat. A tervezés egyik legnagyobb dilemmája, hogy ilyen régi betonra nincsenek kialakult javítási és konzerválási technikák. Nem lehet sokkal jobb minőségű anyaggal javítani, mert a kettő fizikai és kémiai tulajdonságaiban is eltér egymástól, a kivitelezéskor olyan anyaggal kell javítani, amely a meglévő szerkezetekhez nagyon hasonlít, tulajdonságaikat követi”– magyarázta a főmérnök. A gépészeti terek esetében – a hangversenytermek klimatizálása a meglévőhöz képest óriási gépészeti területet igényel – a változások nagy része a negyedik emeleten összpontosul. Az épület tömege nem változik meg, ennek tehát nem lesz látható jele az utcai homlokzatok irányából.

Vissza az eredeti állapotokhoz

A leglátványosabb változás az lesz, hogy a nagy- és kisteremben visszaállítják a fa falburkolat 1907-es díszítőfestését, amelyre az ötvenes-hatvanas években ráfestettek. A többi változás már alaposabb nézelődést, tanulmányozást, tapasztalást igényel. A kisterem operaszínpadának mostani mérete megmarad, de visszaállítják az eredeti, 1907-es zenekari árkot, valamint a zsinórpadlást, s visszahelyezik eredeti helyére azt a két csillárt, amelyet a karbantarthatóság nehézsége miatt leszereltek annak idején. A Zsolnay-kerámiaburkolatok megmaradnak, csak ott pótolják őket, ahol az idők folyamán megrongálódtak. Habár csaknem kétszáz hellyel csökken a nagyterem befogadóképessége, az új, komfortosabb székekre nagy szükség van. A kisteremben, a mai tűzvédelmi előírásoknak megfelelően, a földszinti széksorok kiosztása is megváltozik; a középső járást megszüntetik, az oldalsók szélesebbek lesznek.

A tervezésnél nagy energiát fordítottak arra, hogy a hangversenytermek akusztikai adottságai ne változzanak számottevően. „Természetesen a teremakusztikai paraméterek már a falburkolatok felújításával is változhatnak, de az ilyen problémák megnyugtató kezelésére vontuk be a nagy tapasztalattal rendelkező külföldi akusztikus konzulenst, Larry Kirkegaardot, aki egyedülálló nemzetközi referenciákkal rendelkezik” – magyarázta Lakatos Gergely.

Batta András, a Zeneakadémia rektora elmondta, nagy erőfeszítésébe került meggyőzni a döntéshozókat az akadémia átépítésének szükségességéről. „Mindenki egyetértett abban, hogy a Zeneakadémia fontos szerepet tölt be az oktatásban és a közéleti események tekintetében is, a korábbi években nem volt túl aktív, nem küldött állandóan üzeneteket magáról. Ez nehezítette a dolgunkat” – magyarázta. Ezért a rektor olyan stratégiát állított fel, amely lehetővé teszi, hogy a Zeneakadémia minél többször legyen a nyilvánosság előtt, s hogy mindinkább bekerüljön a köztudatba. Nagyobb hangsúlyt fektetett tehát a menedzsmentre. Batta kiemelte: itt nemcsak egy építkezésről van szó, hanem az egész magyar zenei élet, zenei nevelés jövőjéről. „Ez az a része a magyar agynak, a magyar világnak, ami külföldön igen nagy presztízst jelent, s amire lehet építeni, áttételesen pedig az üzleti vagy politikai kapcsolatainkat is javíthatjuk vele. A zene Magyarország egyik legfőbb ereje, ebben óriási kitörési lehetőséget látok” – jelentette ki.

Még mindig olcsó zenét tanulni

A rektor hangsúlyozta, Magyarországon még mindig száztízezer gyerek tanul zeneiskolákban, s habár ezen intézmények helyzete romlott, a legtöbb helyen még mindig ingyen vagy igen alacsony tandíj mellett tanulhatnak a hallgatók. „Még mindig olcsó zenét tanulni. A középfokú zenei oktatásba körülbelül hat-nyolcezer gyerek kerül be, majd innen mintegy két és fél ezer hallgató a felsőoktatásba. Ez elég nagy szám, különösen, ha megnézzük a külföldi egyetemeket, amelyekben ezt a számot csak a nemzetközi hallgatói körből tudják elérni” – mondta Batta.

A projekt fontos eleme a zenepedagógia megújítása, a tehetséggondozás is, ezért a Zeneakadémia tradíciók mentén haladó zeneoktatása is halad a korral, nyit az új lehetőségek felé. „Amennyire a tradíció segít, annyira meg is köti az ember kezét. Fontos az örökségünk, de azt is szem előtt kell tartani, hogy egy mai muzsikusnak milyenek az egzisztenciális lehetőségei. Életre kell képezni” – mondta.

Céljuk a kortárs zene hangsúlyos bevitele az oktatásba, s a zeneszerzést is a kor szellemében alakítják át. Most akkreditálják az alkalmazott zeneszerzés szakirányt, amely a hagyományos zeneszerzőképzéstől valamennyire eltávolodva, egyebek mellett a film, a színház, a modern média felé visz. Figyelembe veszik ugyanakkor a régizene-mozgalmat is, amely fontos trend a nemzetközi zenei életben. Ezt a stúdiumot szintén most akkreditáltatják. Emellett alsó- és középfokú tanárképzés is folyik az intézményben. Batta András kiemelte, azt szeretnék megértetni az állammal, hogy egy ilyen intézmény fenntartásához más koncepció kell, mint mondjuk egy általános egyeteméhez. A normatív finanszírozás – azazhogy az egyetem annál több pénzt kapjon, minél több hallgatót vesz fel – a speciális tehetséget igénylő művészeti egyetemeken tarthatatlan, ez ugyanis a tehetség ellen dolgozik. Továbbá nehezíti a helyzetet a bolognai rendszer is, amelyet részben félreértve, részben egyoldalúan, elnagyoltan vezettek be Magyarországon. „Tagja vagyok az Európai Zeneakadé­miák Szövetsége (AEC) elnökségének, ezért tudom, hogy a többi euró­pai országban mérlegelték, melyik képzéshez a bolognai szisztéma mely változata illik, s eszerint jártak el. A mi képzésünk sajnos nem ilyen rugalmas, s ez folyamatosan új problémákat szül. A zenei aranykorhoz, a hatvanas évekhez képest ma rosszabb a helyzet, mindezek ellenére, ami a zeneoktatás jövőjét illeti, bizakodó vagyok. Mi lenne Magyarországgal, a világgal zene nélkül?” – tette fel a kérdést a Zeneakadémia rektora.