Magyar Hírlap online

Tízmilliárd forint a Zeneakadémiára

Batta András rektor: elsősorban legyen értékes az, amit a mecénás támogatni akar.

	Batta András rektor: elsősorban legyen értékes az, amit a mecénás támogatni akar (Fotó: Hernád Géza)

– A tervek szerint jövő nyáron kezdődnek meg a Liszt Ferenc téri főépület felújítási munkálatai. Régebbi nyilatkozataiban azonban korábbi időpontokat jelölt meg. Csúszásban vannak?
– Egyáltalán nem. Hangsúlyoznám, minden menetrendszerűen, a tervek szerint halad. A Zeneakadémia központi problémája volt a százéves főépület felújításának szükségessége, másrészt, hogy az oktatási lehetőségek kibővítésével kiegészítő épületekhez jusson, ahol új tanszékeket működtethet, több külföldi növendéket fogadhat. A támogatás megítélésével most lehetőség nyílik a Zeneakadémia felújítására mint a nemzeti fejlesztési terv egyik kiemelt beruházására. Először ebben az évben átalakítjuk az eredetileg a főváros tulajdonában álló, majd az állam által megvásárolt Wesselényi utcai ruhaipari iskola épületét, amelynek megkaptuk a használatbavételi jogát. Társintézményeink közül a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium átfogó, de szerényebb átalakítását tervezzük. A két épület felújítása az idén nyáron, a Liszt Ferenc téri főépületé jövő nyáron kezdődik el. Az oktatás addigra átkerül a Wesselényi utcai épületbe.

– A felújítások idején szünetel a hangversenyezés?
– Mivel óriási munkálatokról van szó, 2009 őszétől számításaim szerint 2011 nyaráig nem lesznek hangversenyek. Az építészekkel már megkötöttük a szerződéseket. Most kezdődnek az engedélyezési tervekhez tartozó munkálatok, a statikai vizsgálatok. Érhetnek még bennünket meglepetések az épület belső állapotát illetően.

– A főépület építészeti stílusa érintetlen marad?
– Közép-Európa egyik legszebb szecessziós épületének esetében ez természetes. Vissza kívánjuk állítani száz évvel ezelőtti pompáját kívül és belül. Célunk egy modern, világszínvonalú, a hangversenyzés és az oktatás kiszolgálására is alkalmas intézmény kialakítása, amely Európa bármely koncerttermével felveheti a versenyt.

– Rektori kinevezése óta üzleti szemléletű változás tapasztalható a Zeneakadémián. Hogyan passzol ez az új felsőoktatási törvényhez?
– Látni kell, hogy a fenntartó nem tud mindent vállalni egy ilyen intézmény esetében, ezért két út áll előttünk. Az egyik, hogy a költségvetésből ránk szánt részt minél gazdaságosabban kezeljük. Ezzel régen nem nagyon törődtek. Kapták az állami támogatást, aztán, ha kevés volt a pénz, akkor beszóltak a minisztériumba, hogy adjanak még. Ez most már nem megy. Sokkal gazdaságosabban is ki lehet jönni, ha az ember rákényszerül. Az elmúlt három évben bizonyos intézményen belüli megszorítások és racionalizálás után úgy zártuk a tavalyi évet, hogy semmilyen mínuszunk nem volt. A másik út pedig a pluszforrások behozatala.

– A Zeneakadémia ügye mellett felsorakozó, üzleti szférából érkezett mecénásokra gondol?
– Igen. Örvendetes, hogy többen is jelentős összeggel támogatnak bennünket. A Deloitte, az E.ON Magyarország, a CIB Bank, a Hérosz Zrt. és magánszemélyek is: Küllői Péter, Polgár András. Vannak cégek, amelyek a munkájukkal, például a Korn/Ferry a humán erőforrások felkutatása terén vagy a Privy Council a médiamegjelenésben, a Deloitte munkatársai pedig a zeneakadémiai nagyprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésében is vállaltak szakértői feladatokat. Az első időszakban az anyagi támogatásokkal csak a lyukakat tömködtük a Zeneakadémia széteső büdzséjében, tehát a pénzt általában nem a projektjeink, hanem a működés vitte el. Lassan eljutunk oda, hogy megélünk a működéshez kapott pénzből, és előre tervezhetünk. A cégek hathatós segítséget adnak a hangversenyek, az új tanszékek és a költségtérítéses képzésbe tartozó szegényebb diákok támogatásához. Az alapítványunk, a Genie oblige pedig irányítja a támogatásokat. A kuratórium, egyben a felsőoktatási törvény határozata nyomán létrehozott gazdasági tanácsadó testület elnöke Simor András, a nemzeti bank elnöke, aki korábban a Deloitte vezérigazgatója volt. A gazdasági tanács csak véleményez, valójában a szenátus dönt, de a munkája nagyon fontos a Zeneakadémia gazdálkodása tekintetében. A gazdasági főigazgató és több fontos pozíciót betöltő munkatárs az üzleti életből került hozzánk.

– Szerencsés, ha az üzleti szemlélet áthatja a kulturális életet?
– A sikeres nonprofit üzlethez, amely nem más, mint az értékesített kultúra, hasonló gondolkozásmódra van szükség, mint a profitorientált szférában. Az együttműködés hárompillérű. Elsősorban legyen értékes az, amit a mecénás támogatni kíván. Az érték lehet egy régi, patinás intézmény vagy akár egy társadalmi értékű mozgalom. Másrészt fontos a transzparencia, azazhogy a cégeknek átlátható legyen a támogatás iránya és célja. Ha látják, hogy a pénzük egyenesen oda kerül, ahova szánják, nem lehet probléma. Végül fontos a partneri szemlélet. A támogatók nem várják el, hogy üzletember legyek, de azt igen, hogy értsem az üzleti gondolkozást, és valami hasonlót próbáljak beoltani a Zeneakadémia működésébe.

– Az önök példája úttörőnek tűnik. Új korszak kezdődhet a magyar kulturális életben a kultúramenedzsment jelentőségének felismerésével?
– Szerintem ez a jövő útja. A nemzetközi cégek komolyan veszik a társadalmi felelősségvállalást. Egész osztályokat hoznak létre a kultúra menedzselésére vagy rászorulók megsegítésére. Nálunk ez új jelenség, és örülök, hogy a Zeneakadémia egyike az ebbe elsőként bekapcsolódóknak.

– Elhangzott öntől a "zenei Szilícium-völgy" kifejezés. Mire gondolt?
– Arra gondoltam, hogy ha ez a szemlélet kijutna a Zeneakadémia falain kívülre, akkor Budapestnek lehetne egy ilyenfajta arculata, brendje. Mint Bécsnek a Musikstadt Wien. A Liszt-hagyományok, Kodály vagy Bartók világraszóló munkássága alkalmas arra, hogy a fővárosnak, az országnak adjon egy ehhez hasonló profilt.

– A rektori-menedzseri munkája mellett van még ideje csellózni?
– Sajnos nincs. A tevékenységem a menedzserség felé billent át az utóbbi években, és ezt a zenetudós sínylette meg. A csellóm pedig most is ott áll a sarokban.