Magyar Hírlap online

Startra kész magyar műhold

Legkésőbb szeptemberben már hallhatjuk a HA5MASAT első jeleit a világűrből

Az idén már biztosan Föld körüli pályára állítják a MASAT–1-et, az első magyar kisműholdat, amelyet a budapesti műszaki egyetem diákjai fejlesztettek ki. A szerkezet elkészült, és megfelel a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem CubeSat-programjában megszabott paramétereknek. Már csak néhány teszt, s az űrszonda legkésőbb szeptemberben útra kel először Hollandiába, majd Indiába, ahonnan egy német kisműholddal együtt lövik fel az űrbe.

Megkapott minden anyagi támogatást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ahhoz, hogy az idén decemberben végre Föld körüli pályára állíthassák a MASAT–1-et, Magyarország első kisműholdját – tájékoztatta lapunkat Marosy Gábor Elemér doktorandusz, a projekt rendszermérnöke. A MASAT–1 egy kilogrammos kisműhold, amely a kilövés után mintegy három hétig képes működni az űrben, a Földtől 635 kilométeres magasságban. Az űrszonda legfeljebb egy kilogrammnyi felszerelést vihet magával, és ebbe bele kell férnie egyebek között egy rádiónak, egy számítógépnek, akkumulátornak és a napelemeket tartalmazó energiaellátó rendszernek is. A műhold már teljesen elkészült, február végéig a nagyközönség is megtekintheti Budapesten, a Száz csoda kiállításon. „A végleges tesztek ugyan még hátra vannak, de legkésőbb nyár végére már leszállítható állapotban lesz, amennyiben minden a tervek szerint halad” – mondta a rendszermérnök. Kifejtette, meg kell vizsgálni még, hogy a rakétán való utazás követelményeinek megfelel-e, vagyis kibírja a fellépő vibrációt. Továbbá ellenőrzik, hogy ellenáll-e a világűr vákuum és termikus viszonyainak. A teszteket Magyarországon végzik el, majd Hollandiába szállítják, ahonnan egy német és egy norvég egyetemi kisműholddal együtt juttatják el Indiába, s ott együtt lövik fel őket.

Az első tesztjén már sikeresen túl van a magyar kisműhold. Őszi hőlégballonos tesztje ugyanis megfelelő eredményeket hozott. Akkor az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik „lufijára” erősítve bocsátották a magasba. A ballon 32 kilométer magasra emelkedett, ahol a hőmérséklet mintegy mínusz 60 Celsius-fok és majdnem teljes a vákuum. Eközben a földről kamerával követték, és rádióval vették a műhold jeleit. A teszt csaknem két órán át tartott, és a modellen minden részegység tökéletesen működött. Ekkor tesztelték a műhold tápegységét, a fedélzeti kommunikációs rendszerét, valamint a teljes BME földi állomást. A kulcselem a mínusz hatvan és plusz nyolcvan Celsius-fok közötti hőmérséklet-ingadozás és a majdnem teljes vákuum volt. Hasonló körülményeket kell a szatellitnek kibírnia a világűrben is.

A szerkezetet a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék több mint húsz diákja készítette. A kisműhold egy 10x10x10 centiméteres kocka, amelynek kifejlesztése mintegy harmincmillió forintba, a kilövése pedig további húszmillió forintba kerül. „A fejlesztést külső cégek szponzorálják, olyanok, amelyeknek profiljába vág az űrbe lépés, vagy olyan alkatrészek előállításával foglalkoznak, amelyeket szeretnének kijuttatni az űrbe” – mondta lapunknak korábban Marosy Gábor Elemér.

A BME-n készülő szatellit követi a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem CubeSat szabványát, amely rögzíti a szerkezet főbb műszaki paramétereit. Ez a szabványosítás biztosítja azt, hogy szinte minden rakétára elhelyezhető legyen egy adapter segítségével. A MaSat–1 elsősorban saját jellemzőit méri: fogyasztását, orientációját, belső állapotát és a Föld mágneses terét is. A műhold hívójele HA5MASAT lesz.