Magyar Hírlap online

Skandinávok a pesti belvárosban

Művház. A gyerekprogramok voltak a legnépszerűbbek, de van filmklub és főzőtanfolyam is – a házban könyvesbolt is működik

A 2003-ban alakult Skandináv Ház célja a dán, a norvég, a svéd, valamint az izlandi kultúra minél szélesebb körben való népszerűsítése. Az önkéntesek által üzemeltetett Klauzál téri intézmény alapítójával, Varga Veronikával beszélgettünk az egyre népszerűbb intézmény mindennapjairól.



– Ki és mikor alapította a Skandináv Házat? Voltak előzmények?
– Az ELTE skandinavisztika szakos hallgatóinak – legalábbis az én korosztályomnak, akik tizenkét, tizenhárom évvel ezelőtt végeztek –, az volt a problémájuk, hogy nem voltak skandináv programok. Tanultuk az egyetemen a nyelvet, de nem lehetett találkozni skandinávokkal. Bár létezett Kecskeméten egy Dán Kulturális Intézet, de nem volt semmilyen kapcsolat velük. Itthon skandináv nyelveket se lehetett nagyon tanulni magáncélból. Volt néhány nagyobb nyelviskola, ahol akadt egy-egy svéd nyelvtanfolyam. Így kialakult bennünk az igény arra, hogy létrehozzunk egy skandináv kulturális központot. A Skandináv Ház Alapítványt 2003-ban indítottuk, akkori skandinavisztika szakos diákokkal, ott tanító tanárokkal, és csatlakozott hozzánk néhány itt élő skandináv is.

– Miért hozták létre az alapítványt, mi a céljuk vele?
– Célunk sokszínű programok szervezése volt, és az volt az álmunk, hogy ebből egyszer lesz egy közös skandináv kulturális intézet. Elsősorban magyaroknak szervezünk programokat, de próbálunk az itt élő skandinávoknak is szolgáltatásokat nyújtani. A Skandináv Ház magánkezdeményezés, nem támogatják rendszeresen a skandináv államok, vagyis nem olyan, mint a Goethe Intézet. Tulajdonképpen egy mindenkitől független civilszervezet. Igyekszünk egyre ismertebbé válni, egyre több kulturális programot szervezni. Már a nagykövetségek is felfigyeltek ránk, és az idén először az Északi Országok Kulturális Tanácsa is támogatja a komolyzenei programunkat – ez azért is fontos, mert most először támogatnak nem skandináv szervezetet. Úgy érezzük, hogy eléggé jól haladunk az úton.

– Milyen főbb rendezvényeik voltak eddig?
– Mivel említettem, hogy függetlenek vagyunk, a pénzt is nekünk kell előteremtenünk a programokra. Nyelvtanfolyamokat tartunk, ha sokan járnak a tanfolyamokra, akkor összegyűlik a pénz, amelyet a programokra tudunk fordítani. Elsősorban kisebb programjaink vannak: könyvbemutatók, kiállítások, tudományos előadássorozatok, filmvetítések, amelyekből már filmklub alakult, irodalmi estek, például skandináv krimiszerzők bemutatása, és minden évben van egy nagy, kiemelt rendezvényünk. A tavasszal például volt egy konferenciánk, amelyre skandináv civilszervezetek képviselőit hívtuk meg. Tavaly a skandináv kulturális napok rendezvénysorozatába szálltunk be. Emellett vannak nyelvi klubjaink is, amelyek kötetlen, havonta egyszeri foglalkozások.

– A nyelvtanfolyamokon kívül még milyen pénzből működik a Skandináv Ház?
– Vannak magánszponzorok, továbbá egy-egy rendezvényre szoktunk pályázni, elsősorban nagykövetségekhez. Próbálunk Magyarországon jelen lévő skandináv cégektől is pénzt kérni – de állandó jelleggel nem támogatnak. Ezért nagyon változó, hogy mennyi pénz folyik be. Az alapítványnál amúgy mindenki önkéntesként dolgozik, a szabadidejében. Van egy tíz–tizenkét fős állandó stábunk, akik a munkacsoportokat vezetik, emellett pedig van egy körülbelül tizenöt fős csapat, akik kevésbé rendszeresen segítenek.

– Van-e élő kulturális kapcsolat Magyarország és valamelyik skandináv állam között?
– Sajnos nincsen ilyen állandó kapcsolatunk. Bár vannak kint élő önkénteseink is, akik segítik a munkánkat, a személyes és a szakmai kapcsolataikon keresztül. A filmklubunk és a szerzői jogok miatt felvettük a kapcsolatot mind a három ország filmintézetével. Később ezt majd szeretnénk bővíteni.

– A Skandináv Ház baráti köréhez bárki csatlakozhat. Mivel jár ez?
– Ha valaki egyetért a céljainkkal, és szeretne minket támogatni, csatlakozhat. Ennek a tagsági díja egy évre ötezer forint. Eddig a legtöbb rendezvényünk ingyenes volt, de az idén úgy döntöttünk, hogy lesz egy minimális belépő, körülbelül háromszáz forint. Ha valaki magánszemélyként csatlakozik, az ingyenesen látogathatja rendezvényeinket.

– Hogyan népszerűsítik magukat és a programokat?
– Nagyon nehéz, hiszen ez embert és sok munkaórát kívánó feladat. Visszatartó erő, hogy mindenki munka mellett dolgozik a Skandináv Házban, és nagyon jó lenne, ha egy vagy két ember főállásban csak az alapítványnál tudna dolgozni. De erre csak akkor lenne esély, ha akár a skandináv országoktól, akár egy vállalattól rendszeres támogatást tudnánk kapni. A honlapunk a fő fórumunk, van hírlevelünk is, és a különböző közösségi oldalakon is megtalálhatók vagyunk.

– Dán, svéd, norvég, izlandi kultúrával foglalkoznak. A finn miért marad ki?
– Az alapításkor a finneket is bevettük, de később megváltunk tőlük, hiszen létezik Magyarországon egy Finn Kulturális Intézet, a Finnagora. Velük amúgy nagyon jóban vagyunk, és hatékonyan működünk együtt.

– Hogyan választják ki, szervezik meg a témákat, programokat?
– Ezt több dolog határozza meg. Igyekszünk a kultúra minél több ágát lefedni. Évente egyszer toborzunk önkénteseket. Nemrég jelentkezett két filmesztéta, és most működik a filmklub. A legközelebbi rendezvényünk nagyon izgalmasnak ígérkezik. Három-négy évvel ezelőtt a dán kulturális minisztérium összeállította a dán kulturális kánont. A kultúra hét területén bizottságot szerveztek, és az volt a feladatuk, hogy az adott területen összeállítsanak egy listát, amely tartalmazza a dán kultúra alapmű­veit. Amikor ezt a listát nyilvánosságra hozták, rendkívül heves viták törtek ki. Kristian Himmelstrup dán író, irodalomtörténész és egyetemi oktató, illetve Henning Dochweiler, az Askov Népfőiskola volt igazgatója ma este fél héttől erről beszél majd.

– Mely programjaik a legnépszerűbbek ?
– Régebben voltak gyerekprogramjaink, amelyeknek óriási sikerük volt. Az összes programunk közül messze ezek voltak a legnépszerűbbek – a skandináv gyermekkultúra fantasztikus. Szabályosan özönlöttek az emberek családostul. Jelenleg nincs az önkéntesek közül, aki elvállalná a gyerekprogramok szervezését, ezért ez most egy kicsit tolódik. Emellett kedveltek még a filmvetítéseink is.

– Tervezik-e a Skandináv Ház bővítését, és ha igen, milyen területeken? Esetleg könyvek kiadását?
– Igen, tervezzük. Elkezdtünk könyveket árusítani. Az összes, skandináv könyveket megjelentető kiadó – például a Scolar Kiadó vagy a Polar Kiadó – műveit nálunk is meg lehet kapni. Tervezünk főzőtanfolyamot, zene-mese-játék alapú gyerekprogramok újraindítását, fordítókurzust, illetve színházi programokat is.

– Van-e valamilyen személyes kötődése a skandináv országokhoz?
– Dán szakos voltam az egyetemen, amióta végeztem, velük dolgozom, és a férjem is dán.

---

Svéd komolyzene, norvég filmek
Razvaljajeva Anasztázia szervezésében a svéd komolyzene történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, október 31-én a skandináv zenetörténeti esteken.
A nyolc előadásból álló rendezvény első négy koncertjén fiatal magyar zeneművészek vesznek részt, a másik négyen pedig skandináv előadókat hallhatunk.
Az októberi koncerten J. H. Roman, W. Peterson-Berger, W. Stenhammar, O. Lindberg, L. E. Larsson, H. Rosenberg, F. A. Berwald, I. Lindholm és G. Nystroem művei hangzanak el. A Norvég Klubban Norvégiával, az ország kultúrájával kapcsolatos témák merülnek fel, és lehetőség nyílik a norvég nyelv gyakorlására is. Október 20-án a téma a norvég zászló története és a hagyományok lesznek. A Norvég Klubot Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete nyitja meg. Október 29-én az Orion-öv című norvég filmmel folytatódik a skandináv filmklub.