Magyar Hírlap online

„Sajókám, nézd, milyen jól fest ez a ló!”

Mindannyiunknak létezik egy csavargó lénye és egy másik, aki azt féken tartja. Czigány Zoltán meséjében két ló, Kósza és Csoda testesíti meg ezt a kettősséget. A szerző nem készült mesét írni, talán éppen ez az oka a sikerének: néhány éve idehaza az év gyermekkönyvének választották, az idén nemzetközi versenyre jelölték, a napokban pedig hangoskönyvként is megjelent a kötet.

„Több mint húsz évvel ezelőtt a lányomnak kezdtem mesélni Csoda és Kósza történetét, később fiamnak, Matyinak folytattam. Kazettára vettük a meséket, majd egy alkalommal Matyi felvetette, hogy írjak belőle mesekönyvet. Így alakult, hogy mindenféle tervem ellenére leírtam a történeteket, és elkezdtem kiadót keresni hozzá. Több elutasítás után végül – Békés Pál javaslatára – megtaláltuk a Pozsonyi Pagony könyvkiadót, ahol beleszerettek az írásba. Jelenleg a harmadik kötettel készülünk” – meséli Czigány Zoltán író, filmrendező. Szerinte a jó mese abból a közvetlenségből születik, amikor az ember a gyerekének anekdotázik, nem pedig abból, ha tudatosan gyerekkönyv írására vállalkozik.

Kósza, akinek állandóan valami kósza ötlete támad, és azt az okos ló, Csoda tanácsa ellenére rendületlenül véghez is viszi, az egyik fejezetben repülni vágyik. Minthogy sosem bír belenyugodni a lehetetlenbe – neki ez a fogalom nem is létezik – így vagy úgy, de megtörténik, amit eltervezett. Ez esetben éppen véletlenül: egy léghajó kosarában alszik el, és „egy irányba szuszogó szuszogásával, teleszuszogja” a feje fölé kiterített ballont, és szép lassan felemelkedik a földről. Így jut el a sivatagba, az Északi-sarkkörre, sőt még Párizsban is jár, bár ott már nem tud földet érni. Szerencséjére az Eiffel-toronyba akadó ballon megmenti a zuhanástól, mert az éhségében szétrágott kosarából jóformán semmi nem marad. Sajó bácsi és Gyöngyi néni, a tanyasi gazdák, no meg Csoda, mint mindig, most is időben érkeznek, hogy az Eiffel-toronyba kapaszkodó lovat (ehhez hasonló szürreális képpel egyébként gyakorta él a szerző) hazavigyék.

„Minden ember lelkének van egy csodálatos és egy kószálatos része, talán ezért született meg a fejemben ez a két figura. A ló nagyon hálás téma, nem beszélve arról, hogy a lóhoz való vonzódás generációk óta végigkíséri családomat. Nem véletlen, hogy ezek az állatok rendszeres visszatérői a gyerektörténeteknek. Én úgy gondolom, a titok abban rejlik, hogy valami oknál fogva egy kisgyerek meg tud szeretni egy hat-hét mázsás állatot, és ez fordítva is igaz. A hatszáz kilós állat ráhajtja a fejét a gyerekre, mert vágyik a szeretetére. A közöttük levő érzelmi kapcsolatot próbálom meg gyereknyelven visszaadni” – mondja az író. Kósza – mint gyerek – mindent szó szerint ért, ezért aztán, amikor Gyöngyi néni megállapítja, hogy „Sajókám, nézd, milyen jól fest ez a ló!”, egyből festőművésznek képzeli magát. Sehogy sem fér a fejébe, hogy ha Gyöngyi néni farkaséhes, miért pizzériába megy, és persze – akárcsak a gyerekek – összekeveri a betűket: a zárt körű rendezvényt zártökrűnek olvassa. Czigány nemcsak nyelvi játékokkal tűzdeli tele munkáját, de a történetek képei tagadhatatlanul egy filmes perspektívái. Talán ezekre a megoldásokra, no meg a történeteket átható némileg szemtelen megnyilvánulásokra céloznak a kritikusok, amikor a meseírás fordulópontjaként emlegetik a könyvet. „Ha a fiam lelkesítésén kívül bármi köze lehet annak, hogy mesét írtam, akkor az a gyerekkoromból megmaradt mesének, Zágon István Paprika Jancsi kalandozása című könyvének köszönhető. Az ott fellelhető nyelvi humor és őszinteség hatottak rám a leginkább” – mondja Czigány.

A napokban Scherer Péter előadásában hangoskönyv jelent meg a meséből, és szó van arról is, hogy Baranyai András rajzaival animációs filmre vinnék Csoda és Kósza meséjét. „A történet által sugallt ironikus, groteszk világot Baranyai András képei tökéletesen illusztrálják. Éppen ezért érdemes lenne filmet készíteni belőle, ha idehaza volna tényleges rajzfilmgyártás” – mondja a szerző. A könyv 2007-ben IBBY-díjat (International Board on Books for Young People) kapott idehaza, az idén pedig a nemzetközi seregszemlén hazánk kortárs meseirodalmát képviseli.