Magyar Hírlap online

2012. május 24., csütörtök, Eszter, Eliza
2012-02-11

Négy játszóhely, négy szellem Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Miskolci Nemzeti Színház. Az új igazgató, Kiss Csaba nemzeti és progresszív intézményt kíván teremteni

Az utóbbi évek legsimább színházvezetői pályáztatása zajlott a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezetői posztjáért – mondta beszélgetésünk során Kiss Csaba, aki a város közgyűlésének szavazása alapján elnyerte a posztot. Szerinte kulturális és szakmai szempontok mentén zajlott az igazgatóválasztás folyamata. A június elsejei hatállyal kinevezett igazgató egyszerre kíván nemzeti és progresszív intézményt teremteni a városban.

Kiss szakmai szempontú döntésről, Koltay politikairól beszél (Fotó: MTI/Vajda János, Hegedüs Róbert)

– Ön szerint milyen a miskolci közönség?

– A városban valódi színházszeretők élnek, ami részben annak a hagyománynak köszönhető, hogy Miskolcon 1823 óta létezik színház, a jelenlegi Magyarország területének első magyar kőszínháza. A másik ok, hogy a város modern kori történelme meglehetősen válságosra fordult a munkanélküliség, a nehéz szociális helyzet miatt, ezért a kultúrának itt mindig is valamiféle kiszakadási, felemelkedési szerepe volt. Sokkal erősebben, mint több szerencsésebb helyzetű nagyvárosban. Ezért Miskolcon különösen fontos feladata van a színházcsináló embereknek.

– Miért szerepel a koncepciójában, hogy a kisvárdai színházi találkozó mellett még legyen egy olyan seregszemle, amely a határon túli társulatok darabjait is bemutatja ?

– Sokat beszélünk a határok átjárhatóságáról, a nemzeti szellem egységéről, de amikor ténylegesen keressük a határon túli produkcióikat, alig találjuk azokat. A határon túli magyar színházak hazai jelenléte elenyésző. Szerintem Miskolc fogadókészségére, érzékeny színházi közönségére és nem utolsósorban földrajzi helyzetére érdemes lenne igazi művészeti fesztivált építeni. Az is lényeges, hogy Miskolcnak egyedülálló infrastrukturális adottsága van: a szabadtérivé alakítható színpaddal együtt öt játszóhelyen gyakorlatilag minden produkciót el lehet játszani, ami Kisvárdán például nem mindig megoldható.Nem véletlen, hogy tizennégy határon túli színháztól kaptam szándéknyilatkozatot az együttműködésre. Remélem, hogy 2013-ra, amikor Kassa Európa kulturális fővárosa lesz, meg tudunk szervezni egy bemutatkozó rendezvényt.

– Mennyire van helye a kísérletezésnek Miskolcon?

– Abban a szellemben állítottuk össze pályázatunkat, hogy a négy „téli” játszóhely négy eltérő szellemiséget képviseljen. A nagyszínpadon a klasszikus, nagyobb lélegzetű, zenés és prózai művek kapnának helyet, a kamara némileg modernebb, mai tematikájú darabokat mutatna be, az alternatív vagy kísérletező jellegű előadások a 100-150 nézőt befogadó Csarnokban és a Játékszínben zajlanának. Ez utóbbi egyébként egy kisebb tér, itt a színészi játék árnyaltsága kap nagyobb szerepet.

– A független társulatok nehéz helyzetében lesz módjuk, hogy meghívják az előadásaikat?

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az új színházi nyelvet kereső, progresszív műhelyek ne essenek áldozatul a gazdasági válságnak. Jó lenne, ha a nagyobb színházak a saját lehetőségeik keretein belül segíteni tudnának a függetleneknek. Meg fogunk próbálni pénzt szerezni, pályázni arra, hogy egy -egy alternatív programsorozatot is rendszeresen beiktassunk .

– Az igazgatói pályázat korábbi szakaszában a másik pályázót, Koltay Gábort támogatta a színház dolgozóinak többsége és a jelentkezéseket elbíráló szakmai bizottság is. Mennyire osztja meg az eredmény a szakmát?

– Úgy vélem, hogy társaimmal együtt mindenre kiterjedő pályázatot hoztunk létre, amit minden kínálkozó fórum előtt megvédtünk. A szakmai kuratórium azt kifogásolta, hogy olyan nagy ívű távlati terveket vetettem papírra, amelyeket nem biztos, hogy meg lehet valósítani. Én meg úgy láttam, hogy egy művészeti pályázat, az valójában egy irány, a vágyott célok megjelölése. Mindkét testület egyébként nem elutasította, hanem bizonyos arányban támogatta a pályázatokat. Úgy érzem, a miskolci pályázat az elmúlt évtizedek pályázatai között a lehető legbékésebben zajlott, mindenféle különösebb médiavisszhang nélkül, a szakmai alapokat figyelembe véve. A színház mindig szenvedélyesebb téma, és sok esetben túlhisztérizálja a szakma az ilyen változtatásokat. w
Szilléry Éva

 

Kapcsolódó anyagok

Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Kígyótojás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Vörös festék Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

A csatornaíró Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Lelepleződött Szekeres hazugsága Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén

Közpénzek nélkül nincs baloldal? Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához

Brüsszeli csábszó Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Aljas rémhírterjesztők Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A szocialista segéderők elindították a rágalomhadjáratot Orbán Viktor ellen

Balliberális torpedók Horthy hajójára Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Sűrűn dobálják a sarat a kormányzóra, de nem őt akarják valójában eltalálni. nyilván Brüsszel is érti már, ki a valódi célpont

„Ezt a kétharmadunk rovására csináljuk” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Balog Zoltán: európai léptékű értékvitát generáltunk

Hazatér a „székely apostol” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Tiszteletadás. Nyirő József Ünnepélyes újratemetésének részletes programja