Magyar Hírlap online

Magyar mondák képekben

Kiállítás. A tárlat nagyobbik részét Jankovicsnak a Gesta Hungarorumhoz készített képsorozata adja

Arany János Toldiját és Sebestyén Gyula Gesta Hungarorum című művét illusztráló Jankovics Marcell-grafikák láthatók a Forrás Galéria kiállításán. Az alkotó a Toldi-mítoszt tovább építi az illusztrációkon, míg a Gesta Hungarorum-képsorozatban a világ teremtésétől dolgozza fel a magyar múltat, egészen Trianonig.



Nyers erő árad Jankovics Marcellnek a Toldihoz készült illusztrációiból. Ahogy Toldi szarván ragadja a bikát, vagy utat mutat a szálfával, magasba emeli a malomkövet, abban a karakter mitikus, természetfeletti ereje mutatkozik meg. A Toldi-illusztrációkban, amelyekben Jankovics a fekete, a fehér és az arany tónusait használja, a művész szándéka nem az volt, hogy az Arany-klasszikusban leírtakat szó szerint ábrázolja, inkább igyekezett a sorok közé látni: ahol lehet, tovább építi Toldi mítoszát.

Az előhangot és a tizenkét éneket iniciálékkal látta el, a kezdőbetűkhöz csillagképeket rajzolt, emelve a mű heroikus hangvételét: Jankovics szerint Arany eleve úgy írta meg a művet, hogy az értelmezhető a csillagjegyek mentén is. A Méry Ratio Kiadó 2010-ben meg is jelentette az irodalmi művet a grafikus kiállított illusztrációval.

A tárlat nagyobbik részét azonban nem a Toldi-illusztrációk teszik ki, hanem Jankovicsnak a Sebestyén Gyula őstörténész 1925-ben kiadott, ötkötetes Gesta Hungarorum – A magyar hős mondák öt könyvben című eposzához készített ötvendarabos képsorozata alkotja.

A már a feledés homályába merült mondagyűjtemény a világ teremtésétől dolgozza fel a magyar őstörténet, kultúra- és mítoszvilág eseményeit egészen Trianonig. Bár az író nem feltétlenül ragaszkodott a történeti hűséghez – a rím nélküli alexandrinusokban írt költeményében a szkítákat, kínaiakat, sumérokat mind a magyarok őseként ábrázolja –, a honfoglalástól kezdve történethű ábrázolás jellemző Sebestyén művére. Ugyanígy az illusztrációkon: kronológiai sorrendben haladva a megjelenítés egyre valóságközelibbé válik, a kezdeti elvont, kissé absztrakt képek fokozatosan valóságosabb, direktebb ábrázolásmódba váltanak. Jankovics Marcell munkáit egyebek mellett az teszi figyelemre méltóvá, hogy olyan kort idéznek fel, amikor a könyvek míves kiadásai alapvető értéket képviseltek. Azok illusztrációit pedig nem gyors iramban, sokszor lelketlenül festették meg a rövid leadási határidők miatt, mint napjainkban gyakran, hanem komoly alkotómunka eredményeként születtek meg. Jankovics képei kétségtelenül ilyenek.

---

Egy igazi polihisztor

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten, és igazi polihisztornak számít. Csaknem félezer ismeretterjesztő televíziós műsort és mintegy háromszáz nagyjátékfilmet rendezett. A magyar mondavilág pályájának legmeghatározóbb témája, egyebek között a János vitéz, a Fehérlófia, az Ének a Csodaszarvasról rajzfilmfeldolgozását jegyzi. A tavaly bemutatott, több mint húsz éven keresztül készült Az ember tragédiája adaptációja honi körülmények között meglepetéssikert aratott, átlépve a tízezres nézőszámot. Jankovics, aki a Duna Televízió egyik alapítója is, mindemellett tizenhat, leginkább művészettörténeti témájú tanulmánykötet írt, és készített rajzokat mesekönyvekbe is.