Körkép: előadó-művészet újratöltve

Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma rendeletet hozott arról nemrég, hogy a következő évben mely előadó-művészeti szervezetek kaphatnak normatív támogatást, és kik azok, akik 2013-ban pályázati támogatásban részesülhetnek. Az előadó-művészeti törvény módosítása értelmében a korábbi nyolc (hat színházi és két zenei) kategória helyett hármas felosztás lépett életbe, s most a miniszteri rendelet az egyes szervezetek nevesített besorolásán kívül a kategóriákhoz rendelt feladatokat is meghatározta. Vajon mi várható, és mire számíthatnak a harmadik kategóriába sorolt együttesek? Egy nemrég megjelent, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, Balog Zoltán által kiadott rendelet – amely az előadó-művészeti törvény tavalyi módosításához kapcsolódik – értelmében az előadó-művészeti szervezetek első csoportját a nemzetinek minősítettek, a másodikat a kiemelt státusúak alkotják. Azok pedig, amelyek kívül esnek ezen, a jövőben pályázati támogatásban részesülhetnek az egyelőre még kidolgozás alatt álló kritériumrendszer alapján. A rendelet értelmében ezen műhelyeknek évről évre lehetőségük lesz átlépni az első két kategória valamelyikébe. Amint a mostani besorolásra, úgy az átvételükre is a kultúráért felelős miniszter tavaly megalakult tanácsadó testületei, vagyis a Színház-, a Tánc- és a Zeneművészeti Bizottság tesz javaslatot, amit a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács véleményez, és az ő álláspontjuk mérlegelésével történik majd a minősítés.Bizonytalan függetlenekA tavalyi törvénymódosítás indoklása szerint a cél egy olyan finanszírozási modell kialakítása volt, amely „kiküszöböli a korábbi kategóriarendszer hibáit, és teret ad a teljesítményalapú, minőségi szempontokat is érvényesítő értékelésnek”. A korábban az úgynevezett »hatos« kategóriába sorolt független, vagyis állandó játszóhellyel nem rendelkező színházi társulatok közül többen úgy érzik azonban, hogy az új besorolás nem segíteni, hanem éppen akadályozni fogja a működésüket, ráadásul a jelenlegi bizonytalan helyzetben még megmaradásuk is kérdéses. „Elfogadtuk, hogy a működésünket pályázat útján támogatja az állam, sérelmezzük azonban, hogy az elmúlt két évben egyeztetés nélkül egyrészt felére vágták a pályázható összeget, másrészt tavaly és az idén is az év közepén írták ki a tárgyévre szóló pályázatot. Továbbá nehezményezzük, hogy bár létezik a függetleneknek egy 1994 óta működő érdek-képviseleti szervük, egyszer sem vontak be minket a jövőnkről szóló kommunikációba” – mondja a Krétakör vezetője, Schilling Árpád, a Független Előadó-művészeti Szövetség elnökségének tagja. Vasvári Csaba, a Színházművészeti Bizottság és a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke kérdésünkre elmondta: „Az új előadó-művészeti törvény a függetlenek megkérdezésével, a teljes szakma bevonásával született. L. Simon László, a törvény előterjesztője, még bizottsági elnökként széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett, melynek során minden hasznos és értelmezhető javaslatot beépített a törvénybe. A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsban (NEÉT) a »függetlenek« ugyanúgy helyet kaptak, mint az előadó-művészeti szakma más területeinek képviselői. A NEÉT felügyeli a törvény végrehajtási rendeleteit, így a felosztási szabályzat megalkotását is. A cél, hogy a korábbi, nehezen átlátható támogatási struktúrával szemben letisztult besorolási rendszert hozzunk létre.” Lapunk megkérdezte az erőforrás-minisztériumot is, ahol erről úgy tájékoztattak: a nyár végére várható felosztási szabályzatokban – amelyeket a művészeti bizottságok készítenek, és a tanács véleményezi – fogják a normatív támogatás alapjául szolgáló bekérendő adatok körét és az egyes kritériumokhoz rendelt százalékokat meghatározni, így alakulhat majd ki, melyik társulatra és együttesre mennyi pénz jut.Előnyben a kőszínháziak?„Úgy látom, az új támogatási struktúra leginkább a kőszínházi formáció­kat védi. Ily módon a függetlenek és a befogadó színházak – amelyek léte egyébként is veszélyben van – hátrányt szenvednek, méghozzá a törvény szellemével, célkitűzésével és feladatával ellentétben. Hiszen a törvény célja többek között, hogy »biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását és hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához« – mondja Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője, a Független Előadó-művészeti Szövetség egyik alelnöke, s hozzáteszi: a befogadók alapvető társadalmi és szakmai feladatot látnak el a minőségi verseny ösztönzésével, így létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen”. Hasonló véleményen van Schilling Árpád is, csak szerinte nem tudni, mennyi pénz lesz a harmadik csoportra, ahogyan azt sem, milyen szempontok szerint ítélnek majd támogatást, így nehéz előre tervezni. Hozzátette: abban bíznak, hogy 2013-ra kikristályosodik az új struktúra, és átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá válik a pályázati rendszer. Ez azonban – úgy látja – csakis megfelelő párbeszéddel születhetne meg az illetékes bizottsággal: „hiányolom a szakma összefogását is: közös érdekről van szó, a mindig előnyt élvező kőszínházak részéről alig tapasztalni szolidaritást. Ez persze régi probléma, nem most jelentkezett”.A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy mivel a magyar színházi struktúra tradicionálisan a társulatos működésre épül, a nemzeti és a kiemelt kör meghatározásánál ez érvényesült egyik fő szempontként. Mint írják, „az új támogatási struktúra védendő értéknek tekinti a vidéki, önkormányzati fenntartású színházak történetileg kialakult státusát. Azt nevezetesen, hogy ezen intézmények nemcsak a megyeszékhely/város, hanem az egész régió előadó-művészeti életében is meghatározó szerepet töltenek be.”Elvonások kontra minőségPintér Béla, a Pintér Béla Társulat vezetője a leginkább borúlátó: „A tavalyi évad azzal a hírrel kezdődött, hogy a »6-os kategória« megítélt támogatását mégsem utalja a minisztérium, idén június közepéig kellett várni a pályázat kiírására - közben eldőlt, ki lehet »nemzeti«, és ki lehet »kiemelt«. Mi maradtunk »egyéb«, meg sem próbáltuk a »kiemelt«-ek közé jutást, mert egyelőre nem lehet pontosan tudni, melyik kategória mit jelent. Mi a függetlenek között kiemeltek voltunk, az »egyéb«-ben nem tudom, hol lesz a helyünk, de az biztos, hogy ha bizonytalanná válik a finanszírozásunk – az elmúlt két évben eleve a felére csökkent a támogatásunk –, képtelenek leszünk tartani a közönségünk által megszokott színvonalat”. „A gazdasági válság miatti elvonások miatt a kőszínházak ma ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint a független társulatok. Amíg a költségvetési törvényben szereplő sarokszámok nem látnak napvilágot, mindhárom csoport bizonytalanságot érezhet vagy bizakodhat. Ilyen a költségvetési működés természete. Ebben gazdasági helyzetben mindhárom kategóriával kapcsolatban kérdések vetődnek fel, mindhárom csoport állami támogatása azonban törvény által garantált” – mondja ezzel kapcsolatban Vasvári Csaba.Zenekari kérdésekAzzal kapcsolatban, hogy az új besorolásnak köszönhetően mi várható a szimfonikus zenekaroknál, Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zeneka­rok Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: a fenntartói támogatás (amelyhez eddig a rendelkezésre álló keret ötven százalékát rendelték) kiemelése a kritériumok közül rákényszeríti a döntéshozókat arra, hogy egy másik, valóban nagy költségekkel járó kritériumra helyezzék a fő hangsúlyt, azaz növeljék a hozzá rendelt összeget. „Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy míg a korábbi szabályozás esetén azok az együttesek kaptak több pénzt, amelyeknél viszonylagosan magas volt a fenntartói támogatás, a 2013-as elosztásnál domináns helyen lehet majd a teljes- vagy részfoglalkoztatásban álló muzsikusok száma. Ebben a feltételezett esetben becslésem szerint csökkenhet a költségvetési támogatása azoknak, akik eddig a fenntartói támogatás okán többet kaptak ebből a keretből, viszont nőhet azon együtteseké, ahol több munkahelyen foglalkoztatnak zenészeket” – mutatott rá a főtitkár. Nagy kérdés azonban szerinte az, hogy amennyiben elkerülhetetlenül lesznek mindkét csoportban „vesztesek”, akkor őket miként kárpótolják. „A teljes keretet megemelik, hogy a normatíva szerinti legalacsonyabban támogatott zenekar se kapjon az eddiginél kevesebbet, vagy átnyúlnak ismét a törvény felett, és a tavaszihoz hasonló különtámogatásokkal kompenzálnak bizonyos együtteseket? Szerintem csakis az első út a járható” – hangsúlyozta.A minisztérium lapunknak adott válaszában ezzel kapcsolatban megírta: a pontos arányok, súlyozási értékek stb. meghatározásáról – amelyet a felosztási szabályzat tartalmaz majd – még nem született döntés. A keretösszeg meghatározása pedig mindig a költségvetési körülmények függvénye. Két év túlélésA másik fontos kérdés a főtitkár szerint, hogy miből fogják finanszírozni az együttesek a megsokasodott feladatokat, egyszóval lesz-e fedezetük az elvárásoknak. „Ha a feladatokhoz további forrásokat is biztosítanak, akkor várhatjuk el annak a fejlődésnek a beindulását, amely feltehetően a törvényalkotók szándéka volt. Ez történik a foci területén is” – mondta Popa Péter. A főtitkárnak azonban hiányérzete van, a besorolásból kimaradtak a Magyar Rádió zenei együttesei. Ez ügyben a minisztérium azt írta lapunknak: ők azért nem tudtak regisztrálni és nem kérhették minősítésüket, mert működési formájuk nem felelt meg az előadó-művészeti törvény kritériumainak (a rádiót is magában foglaló MTVA egy olyan kft. alá szervezte őket, amelynek nem az előadó-művészet a fő profilja – a szerk.). Azóta megkérték a változtatást, de a civiltörvény értelmében a közhasznúsági fokozatnak csak két év múlva felelhetnek meg – tette hozzá a tárca. Akik normatív támogatást kapnak A miniszteri rendelet kilenc színházművészeti, három táncművészeti és tíz zeneművészeti, valamint két tánc- és zeneművészeti szervezet nemzeti minősítéséről rendelkezett. A kiemelt szervezetek körébe negyven színházművészeti, két táncművészeti és tizenkét zeneművészeti szervezet került. Az előbbi kategóriában szerepel például a Magyar Állami Operaház, a budapesti Nemzeti Színház, az Operettszínház, a Győri, a Pécsi, a Miskolci és a Szegedi Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház, táncművészeti szervezetként pedig a Hagyományok Háza, a Nemzeti Táncszínház és a Győri Balett. Nemzeti minősítésű zeneművészeti szervezet lett mások mellett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Kodály Filharmónia, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Miskolci és a Pécsi Filharmonikusok, a Szegedi és a Savaria Szimfonikus Zenekar. Az utóbbi, kiemelt minősítést kapott szervezetek körében találjuk például a Bárka Színházat, a Békéscsabai Jókai Színházat, a székesfehérvári Vörösmarty és a szombathelyi Weöres Sándor Színházat, a budapesti József Attila, Karinthy, Thália, Katona József és Új Színházat, valamint a Trafót. A zenekarok közül például a Dohnányi, a Danubia, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Zuglói Filharmónia, a MÁV Szimfonikusok, az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus, a Concerto Budapest és a Szent Efrém Férfikar kapott kiemelt státust.