Színház. Az ügynök halála és az EHH 4911 rendszám

Besodródik a néző a szombathelyi Weöres Sándor Színház egyik játszóhelyére, a Márkus Emília Terembe, és megdöbben: egy igencsak méretes géperejű jármű foglalja el a játéktér jelentős részét. Hol találnak helyet maguknak a színészek?
A jármű áll, gyönyörű Chrysler, ilyet ritkán lehet látni hazánkban az utcán, nyitott, jó lenne egyszer beleülni, most a kocsiban Jordán Tamás ül, érdemes figyelni, hogyan lesz belőle Willy Loman, Miller legendás hőse, az ügynök, akiről annyit már a cím is elárul, hogy meg fog halni. A kocsi rendszáma EHH 4911, lehet keresni a jel és a jelentés közti összefüggést: ami biztos, hogy a darabot Miller 1949-ben írta, a „minden mindegy” tömör megfelelője az „ehh”, lehet tovább találgatni. Bizalomgerjesztő motorzúgás: intim géphanggal kezdődik az előadás. Jordán kiszáll a kocsiból, megérkezett, márkás bőröndjeivel baktat asszonya, Linda, azaz Kiss Mari felé.
Jordán, az energikus színházteremtő mostantól nem több, nem más, csak a jó öreg Willy, itt akár abba is lehetne hagyni az előadást, hiszen minden világos: az ügynök és felesége úgy szeretik egymást, mint akik leélték egymás mellett az életüket, az Élet megtörtént velük, de nem általuk. Aztán belehúz Valló Péter, a rendező, megmozdítja az előadást, de még a gépkocsit is, egyre közelebb hozza hozzánk Willyt és Lindát, a gyermekeiket, akikről hamar kiderül, hogy nem valók semmire, még az életre sem, kudarcot kudarcra halmoznak, apjukat nem tekintik családfenntartónak, viszont szívesen eltartatják vele magukat, fogalmuk sincs arról, mi is igazán a munka, valahogy nem nevelődtek föl, ami nem csoda, hiszen apjuk állandóan úton volt, járta az ügynökök útját, házalt, városolt, mérföldeken át töprenghetett, hogyan lehetne a bőröndben lévő mintakollekciót rásózni boldogra, boldogtalanra. De hogy mi van a bőröndökben, soha nem tudjuk meg, Miller szerint a bőröndökben ő maga van, önmagát szeretné eladni, ahogy mindenki, aki szeretne dolgozni. Willy elfáradt, már nem tudja sem az áruját, sem önmagát eladni, barátja kölcsönöz neki kisebb összegeket, ezzel leplezi családja előtt, hogy igazából már nem ő keresi a pénzt, igazság és hazugság, múlt és jelen magától értetődő természetességgel tapad egymásra, a hű férj és családapa képe összetört, egy nőt látunk a múltból Willyvel üzekedni, a baj, hogy ugyanebben a múltban egyik fia is látta véletlenül ugyanezt.
Kiss Mari olyan nőt ad, aki teljes önzetlenséggel adja át magát családjának, urának védelmezője, akár még a fiaival szemben is. A türelem, a szeretet, a megbocsátás mobil szobraként, kicsit meghajlott törzzsel viseli a sorscsapásokat, képes könnytelenül, hang nélkül is sírni. Nagyon nagy, hiperérzékeny alakítás.
Jordán Tamás színészként mindent tud és bevall Willyről, bírja együttérzésünket, egyik nagyjelenetében főnöke lába elé veti magát, úgy könyörög némi jövedelemért, átkarolja e főnöki lábat, de hiába: a főnöke kirúgja. Ez a Willy már nem leli helyét sem a világban, sem a családjában, leginkább talán még a gépkocsijában önmaga, a hosszú utak során eggyé váltak, nincs abban semmi csodálnivaló, hogy ebben a mobil otthonban leli halálát. Valló rendezésében a búcsújelenet egyszerre megrázó és kijózanító: a hatalmas gépkocsit borítják le fekete lepellel, ez lesz Willy síremléke, ide teszik le a családtagok, a barátok a virágaikat. A múlt véget ért, a jelen üres, a jövő nem jön el soha.
Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén
Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához
Sűrűn dobálják a sarat a kormányzóra, de nem őt akarják valójában eltalálni. nyilván Brüsszel is érti már, ki a valódi célpont
Tiszteletadás. Nyirő József Ünnepélyes újratemetésének részletes programja