Magyar Hírlap

2011-06-11

Kódfejtők Gárdonyi Géza városában

Könyv. Kalandos interaktív játék készült Eger város műemlékeire - Regény konkrét irodalom- és kultúrtörténeti áthallásokkal

Interaktív számítógépes játékként kezdődött, felkerült a netre, most pedig megszületett belőle a nagy magyar kódfejtő regény. A Jumurdzsák gyűrűje című könyv – ezt megjósoljuk – tuti siker lesz, és talán még azt is el lehet vele érni, hogy a gyerekek elolvassák az Egri csillagokat.

A regény megírásának története és a regény története a távoli múltba vész: valamikor, amikor még nem lehetett tudni, melyik magyar város lesz Európa kulturális fővárosa, Eger is nagyon szerette volna elnyerni a címet. Ezért kérték fel Pierrot-t, a magyar light kultúra mindenesét, hogy készítsen a város műemlékeire épülő interaktív játékot.

A játék és a honlap elkészült, az EKF-címet azonban nem hozta el Egernek. Teltek-múltak az évek, és valaki rájött, hogy ebben a sztoriban tulajdonképpen van egy könyv is – így esett, hogy Pierrot ötletére építve Szélesi Sándor megírta a magyar Da Vinci-kódot – jaj, de szép címke, tetszetős, ugye? – időutazással, nagy adag Eger-PR-szósszal, konkrét irodalomtörténeti-kultúrtörténeti áthallásokkal, vagyis nagyon európaira fazonírozva ezt a divatos műfajt.

Hogyan csinálták, nem tudni, de oly jól sikerült, hogy akár kultuszkönyv is lehet belőle, annyira izgalmas és sajátosan magyar.

A könyv három idősíkon játszódik: 2005-ben, Gárdonyi Géza idejében és a török korban – mindhárom időben Egerben. 2005-ben Jonathan Hunt magyar származású amerikai újságíró szimatol a városban, miután dédapja leveleit megtalálva világossá válik számára, hogy kapcsolatban állhatott egy magyar feltalálóval, aki időgépet szerkesztett.

Gárdonyi Géza viszont az eltűnt barátja után nyomoz, akiről hamar kiderül, hogy az időgéppel titokban átlőtte magát a török korba, a harmadik síkon pedig a Gárdonyi által keresett Jámbor Zsigmond bóklászik a török kori városban, jeleket hagyva azokon az épületeken, amelyekről tudja, hogy még a saját korában – tehát a 19. században is – állni fognak: pincefalakon, a minaret mint „napóra” által mutatott helyen, a várban jelennek meg a titokzatos feliratok, amelyeknek két időben ered nyomába Gárdonyi és Hunt – sőt Huntnak a Gárdonyi által hagyott jeleket is fel kell fejtenie, ha meg akarja tudni az időgép titkát.

Van benne gonosz feltaláló, szerelmi szál, maffiózók, akik az időgépet akarják (természetesen 2005-ben), varázsgyűrű, s az érzékletes leírásoknak köszönhetően virtuálisan bejárjuk közben Eger városát, amely legalább három arcát megmutatja, közben a középső idősíkon tanúi lehetünk annak, miként írja meg Gárdonyi az Egri csillagokat… A néhol suta párbeszédek ellenére letehetetlenül izgalmas a Jumurdzsák gyűrűje – igaz, a végkifejlet kissé erőltetett, ámde addigra már ezt is megbocsátjuk, mint Harry Potternek a röpködést.

Igazi strandkönyv, a sztorit illetően míves lektűr ez – most már csak az eső állhatna el végre Egerben és Budapesten.

Pierrot-Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje
Alexandra, 2011
399 oldal, ára 2999 Ft

Péntek Orsolya