Magyar Hírlap online

Kliséktől mentes kémfilm John le Carré nyomán

Összeesküvés-elmélet, árulás, cselszövés és szerelem, egy kicsit másként, mint a James Bond-mozikban

A svéd Tomas Alfredson kapta a feladatot, hogy vászonra vigye John le Carré világhírű regényét, a Suszter, szabó, baka, kémet. Az igazi sztárszereposztással, részint magyar helyszíneken készült mozi igazi kémfilm, amely azonban kerüli a megszokott sémákat: összeesküvés-elmélet, árulás, szerelem – egy valamirevaló kémfilm kötelező összetevői. Ehhez hozzájön még egy csipetnyi irónia, logikai csapdák sokasága és érdekfeszítő megoldások sora az angol, francia, német koprodukcióban készült kétórás thrillerben. A Suszter, szabó, baka, kém alapját Le Carré nagy sikerű regénytrilógiájának első része, az Árulás adta (ezen a címen jelent meg nálunk a könyv, a film azonban az angol cím tükörfordítása lett).

Az MI6 első embere, Kontrol (John Hurt) szerint a brit hírszerzés legfelsőbb soraiban rejtőzik az áruló, aki a szovjet titkosszolgálat vezetőjének jelent. Utóbbi ráadásul a „vakondon” keresztül juttat gondosan kiválogatott, meg- és átírt információkat a briteknek, akik ezek segítségével próbálják megerősíteni pozíciójukat az amerikaiaknál. Kontrol egyszemélyes küldetést bíz egyik emberére, akinek budapesti akciója azonban kudarcba fullad. Az ügy alszik, Kontrolt és legjobb emberét, George Smiley-t (Gary Oldman) eltávolítják a hírszerzéstől, ám kevéssel ezután Smiley-nál feltűnik egy elveszettnek hitt ügynök, aki hasznos információkkal bír. Ezzel megkezdődik Smiley versenyfutása az idővel, s állhatatos munkával, megingathatatlan kitartással lassan felfedi az MI6 falai között lappangó igazságot…

A cselekmény mindvégig több szálon fut: a térben és időben elkülönülő események csak a film fináléjában állnak össze egésszé, ez a dramaturgiai metódus adja a mozi (és a regény) feszültségét, és igencsak megdolgoztatja a nézőt, aki nem árt, ha bír némi politikatörténeti előismerettel is a témában. Tomas Alfredson filmjét tehát nem ajánljuk azoknak, akik egy huszonötödik James Bond-krimit szeretnének látni. Az adaptáció ezúttal ugyanis nem az amerikai akciófilmekhez szokott közönséget célozza meg, hanem azokat, akik nem készen kapott megoldásokat várnak egy filmtől, hanem a kliséktől elszakadva készek a dolgok mögé nézni, és felfedezni a legapróbb porszemeket is egy nagy gépezetben.

John le Carré, a több mint húsz világhírű regény szerzője korábban a brit titkosszolgálat beépített ügynökeként működött a hidegháborúban: nagyfokú hitelessége akkor szerzett élményeiből, tapasztalataiból adódik. A szuperprodukció elkészítésében társproducerként vett részt, így a vásznon is sikerült elérni a legteljesebb szöveghűséget. A rendező így nyilatkozott az elkészült műről:
„A Suszter, szabó, baka, kémmel a lojalitásról és eszmékről csináltunk filmet, megbecsülve mindazt, ami igazán lényeges – talán leginkább azért, mert mostanában híján vagyunk mindennek”.

Külön említést érdemel, hogy a film részben hazánkban forgott, Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter és Csuja Imre is feltűnik egy-egy rövid szerepben, s Colin Firth is használja nyelvünket egy „Hálásan köszönöm!” erejéig.