2012-02-02
Két újabb művészeti ág a palotában
Art. Irodalom és mozgókép a Müpa programjában
Nagy érdeklődés mellett indult útjára a Művészetek Palotája két új kezdeményezése: a múlt héten telt ház előtt debütált a Literárium – Kortárs írók a Müpában elnevezésű, havonta jelentkező irodalmi est Térey Jánossal, hétfőn pedig ugyancsak nagy érdeklődés mellett indult a Müpa mozi, a palota filmklubja, amely ebben a fél évben Fábri Zoltán gazdag életművének darabjait veszi sorra. Káel Csabát, a Müpa vezérigazgatóját az új kezdeményezésekről és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük.
„A Művészetek Palotájának van egy sajátos aurája, itt szinte kézzelfogható a kultúra, azt éreztük, hogy falai között minden művészeti ágnak helye van. A filmmel és az irodalommal most már összesen tíz műfaj találkozik itt, amelyből nyolc zenés. Úgy vélem, azzal, hogy behoztuk ide ezt a két, eredetileg nem a Müpa profiljába vágó műfajt, fel tudjuk hívni azok fontosságára a figyelmet. Repertoárunknak része kell legyen az irodalom és a film is” – mondta Káel Csaba, hozzátéve: most, hogy túl vannak a két új sorozat bevezető előadásain, látva a közönség érdeklődését, biztosan állíthatja, hogy sikeres lesz mindkét kezdeményezés.
Január 23-án indult el a Literárium – Kortárs írók a Müpában elnevezésű, havonta jelentkező irodalmi est. A kortárs irodalom reprezentatív képviselőinek teret adva az intézmény célja, hogy a magyar és a kelet-közép-európai irodalmak fontos plénumává váljon. 2012 első felében hat kortárs magyar író életművével ismerkedhetnek meg az érdeklődők: a bevezető esemény vendége Térey János volt, s a fél év során olyan neves szerzőink adnak estet, mint Varró Dániel, Karafiáth Orsolya, Háy János, Garaczi László és Grecsó Krisztián. Az esttel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: felolvasóest, közönségtalálkozó és közös eszmecsere sajátos keveréke várja a közönséget, na meg kísérőzene. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy bár még folynak a tárgyalások, a következő fél évben a Müpa a határon túli magyar íróknak szeretne bemutatkozási lehetőséget adni, a távlati tervek között pedig neves európai szerzők meghívása szerepel.
A magyar filmművészet egyik legjelentősebb alkotásával, Fábri Zoltán 1955-ben készült Körhintájával indult a Müpa mozi, a Művészetek Palotája filmklubja. Miként a vetítéssorozatot kezdeményező Káel Csabától, a Müpa vezérigazgatójától megtudtuk, a hétfő esti nyitóesemény telt házas volt, és ahogy azt előzőleg remélték, a fiatalabbakat is nagyszámban sikerült megszólítani. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet együttműködésével megvalósult, Réz András filmesztéta által vezetett, a jövőben kétheti rendszerességgel megrendezendő filmklub ebben a fél évben Fábri Zoltán életművébe enged értő bepillantást.
Régi álom valósult meg azzal, hogy a film mint médium is helyet kapott a Művészetek Palotájában. „Régen nagy hagyománya volt Magyarországon a filmkluboknak, mára azonban nagyon megfogyatkoztak. Ma, köszönhetően a technikának, könnyen hozzáférhetünk a filmekhez, ám az az élmény, amelyet egy filmklub tud nyújtani, pótolhatatlan. Eljött például egy idős hölgy, aki elmondta, hogy kislánykorában az ő falujukban forgatták a Körhintát. Ha otthon nézünk meg egy mozit, ilyen élmények nem érhetnek minket. Mi itt, a Művészetek Palotája falai közt, az intézmény adta technikai lehetőségek birtokában e hiány pótlására vállalkoztunk” – mondja Káel Csaba. „Hétfőn este tizenegykor úgy kellett hazaterelni az embereket, nagyon megnyitotta őket a film és az azt követő közös, Réz András vezette eszmecsere. Bebizonyosodott, hogy Fábri Zoltán maradandót alkotott, Körhintája a mai napig hat a nézőkre, legyen szó fiatalokról vagy idősekről” – mesél tapasztalatairól, hozzátéve: Fábri Zoltánhoz személyes kötődése is van, Fábri a tanára volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán.
Bátor döntés volt a Müpa részéről, hogy egy olyan alkotó életművét választotta indulásul, mint Fábri Zoltán. A rendező megítélése ugyanis sem a maga korában, sem most nem mentes az ellentmondásoktól, bár joggal vetődik fel a kérdés: létezik-e olyan neves, nemzetközi sikereket is arató filmalkotónk, akiről nem mondható el ugyanez… A Fábri-œuvre-rel kapcsolatban gyakran hangoztatott vád, hogy sematikus munkaversenyfilmekkel indult, ám az adott keretek között mindig a maga útját kereső alkotó annak köszönhette lehetőségeit, hogy elkötelezte magát a hatalom felé. Csak azt felejtik el ugyanők, hogy Fábrinak is számos filmtervét elkaszálták a kultúrpolitikai döntéshozók, többek között azt, amely Sükösd Mihály A megérkezett című, 1956-ról szóló novelláját dolgozta volna fel. A rendező ugyan a támogatott alkotók közé tartozott, s munkái közül nem egy a megalkuvás jegyében fogant – számos, ma sokra értékelt irodalmi adaptációját (például az Édes Annát, A Pál utcai fiúkat, az Isten hozta, őrnagy urat vagy a 141 perc a Befejezetlen mondatból címűt) éppen az aktuális témák elutasítása utáni csalódottság hívta életre –, ám életműve mögött egy szuverén, gondolkodó művész áll, aki olyan, mindenkor általános témákat igyekezett a lehető legmagasabb művészi színvonalon körüljárni, mint hogy miként őrizheti meg az ember a méltóságát a hatalommal, a diktatórikus erőszakkal szemben.
„Fábri filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a szembenézés őseinkkel, barátainkkal és ellenségeinkkel. Hősei a múltat faggatják, hogy minél jobban értsék önmagukat. Jelen és múlt, egyén és történelem feloldhatatlan konfliktusa a görög sorstragédiák eredendő bűneként kísért, forrása és katalizátora ezeknek a történeteknek. Ehhez kapcsolódik a mindent elsöprő Történelemmel dacoló kisember alakja, aki az erőszakkal szemben az emberi méltóság letéteményese. (…) Hősei számára nincs megváltás, mert nemes eszményeiket vérrel mocskolták be, még akkor is így van ez, ha néha maga Fábri is hamiskásan összekacsintott a hatalommal” – írja róla Mátyás Péter filmesztéta, aki nem kevesebbet állít, mint hogy Fábri Zoltán legjobban sikerült filmjei, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, az Utószezon és Az ötödik pecsét nélkül „nemcsak a magyar filmtörténet, de XX. századi történelmünk megértése is elképzelhetetlen”. Igazat kell adnunk neki. A Művészetek Palotájában most lehetőségünk nyílik e nagyszabású életművet behatóbban megismerni, a jelenünk felől értelmezni, darabjait továbbgondolni.
Müpa mozi
Művészetek PalotájaA vetített filmek listája: Hannibál tanár úr (1956): február 13., Édes Anna (1958): február 27., Két félidő a pokolban (1961): március 12., Húsz óra (1965): március 26., A Pál utcai fiúk (1969): április 9., Isten hozta, őrnagy úr! (1969): április 23., Hangyaboly (1971): május 7., Az ötödik pecsét (1976): május 25., Magyarok (1978): június 4.
A vetítések 19 órakor kezdődnek.
Zsigmond Nóra