Magyar Hírlap online

Kapunyitástól Isten csavargójáig

Film. Jánosi Antal portréfilmet készített Tóth Bálintról és Kiss Benedekről

A Magyar Írószövetség támogatja munkájukat, ha valamelyik tagjukat örökítik meg, s egy esten levetítik az anyagot.

Legutóbb a Tóth Bálintról Nyiss kaput, angyal címmel készült dokumentumfilmet és a Kiss Benedekről készült portréfilmet láthattuk.

Tóth Bálint 1929-ben született, kétszeres József Attila díjas, Balassi-karddal kitüntetett költő, a Magyar Írószövetség örökös tagja. Élete meghatározó momentuma, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszak alatt igazságtalanul börtönbüntetéssel sújtották. Előbbi négy éven keresztül tartott, és a fennálló hatalom megdöntésére irányuló mozgalom szervezésével vádolták, másrészt azt állították róla – bármely alap nélkül –, hogy „ősi fasiszta családból” származik.

Költészetének témáit ezek a sorscsapások és a társadalmi problémák alakították, amellett hogy sajátos szerelmi lírája és a Dunántúlt középpontba állító tájköltészete is jelentős. Egyik legfontosabb műve a Magyar litánia, amely Krisztinavárosi körmenet című kötetében jelent meg: a vers központi konfliktusa Isten és a költő között van, ugyanis Tóth Bálint nem képes érvényesíteni a bibliai bűnbocsánat parancsát a szocializmus bűnöseivel szemben.

A Kiss Benedekről készült portréfilm címe Isten csavargója. Az ugyancsak Balassi-karddal és két József Attila-díjjal kitüntetett költő 1943-ban látta meg a napvilágot Akasztón. Az úgynevezett Kilencek tagja volt, amelyet az ELTE-BTK magyar-népművelés szakán tanuló és hatvanas évek derekán egymásra találó költők alkottak – további tagok pél­dául: Mezey Katalin, Oláh János, Utassy József –, és együtt adták ki az Elérhetetlen Föld című antológiát. A költő líráját asszociációs gazdagság, olykor vizuálisan is megformált strófaszerkezetek jellemzik, témái változatosak és nehezen behatárolhatók. Kiss Benedek több ízben járt Bulgáriában, saját költészete mellett a bolgár versek magyar fordítójaként is ismert. Egyik legfontosabb kötete az Utak keresztje.

„Rengeteg olyan művész van – akárcsak Tóth Bálint –, akikről egyáltalán nem készült portréfilm, a nagyközönség szinte egyáltalán nem találkozhatott velük. El kell készítenünk ezeket a filmeket, mielőtt késő lenne – mondta lapunknak Jánosi Antal. – 2002 és 2010 között nagyon nehéz volt a helyzet, a közszolgálati televíziók vezetői nem tartották értékesnek ezeket az alkotókat, így nem nagyon lehetett pénzhez, támogatáshoz jutni. 2010 óta kicsit jobbak lettek a körülmények, úgyhogy reménykedünk a helyzet javulásában” – tette hozzá a rendező.