Magyar Hírlap online

Kálvin eredeti kézírása és a reneszánsz

A látogatók megtekinthetnek egy Cranach-festményt és Kálvin János egyik átvételi elismervényét is, amely Európában egyedülálló.

Ötszáz évvel ezelőtt született Kálvin János (1509–1564), a reformáció egyik vezéralakja. A Kálvin-évben számos kiállítást és programot rendeznek – a szervezők mindenhol felhívják a figyelmet, hogy a kálvinizmus fogalma nem csupán a teológiához kötődik, hanem az általános kultúrtörténethez és a szociológiához is, hiszen nagyban befolyásolta az európai és a magyarországi társadalmat, kultúrát, gazdaságot. A leginkább a Dunamelléki Egyházkerület gyűjteményeire támaszkodó Kálvin hagyománya című kiállítás egy speciális témakört dolgoz fel: a dunamelléki református népesség kultúráját, vallási életét, történelmi szerepét mutatja be.

A látogatók megismerkedhetnek a reformáció hatásával, amelyet a magyar kultúrára, a magyar irodalomra, művészetre és tudományra gyakorolt az elmúlt évszázadok folyamán. A kiállításon a mezővárosi polgárság életmódja, tárgykultúrája mellett az archaikus néprajzi és vallási jegyeket őrző ormánsági paraszti kultúrát is tanulmányozhatják az érdeklődők.

A Dunamente református hagyománya körébe nemcsak a református népesség tárgykultúrája tartozik bele, hanem mindaz a gazdag szellemi kincs, amit a református közéletben fontos szerepet játszó írók, művészek, tudósok létrehoztak; így Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Jókai Mór, Fülep Lajos vagy Tüdős Klára portréival, alkotásaival is találkozhatnak a látogatók.

A református kulturális örökség kincsei között olyan kiemelkedő műalkotások is megtekinthetők, mint Sylvester János Újszövetség-példányai, Mányoki Ádám portréi, Barabás Miklós, Csók István festményei. Szintén a Kálvin hagyománya kiállításon lehet megtekinteni Kálvin eredeti kézírását is. A kiállított műtárgyak között most az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény is szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált. A hazai magángyűjteményből kölcsönzött dokumentum egy gabonakvótáról szól, amelyet a genfi tanács rendelt meg. A kiállítás továbbá bemutatja Lucas Cranach német festő egyik főművét is, amely sokak szerint a német reneszánsz egyik legszebb alkotása. Az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló művet az 1950-es években azonosították és állították ki először.

Egy különleges falikárpitot is megcsodálhatnak az érdeklődők, Salamon király és jegyese címmel. A kárpit egy párizsi műhelyben készült az 1500-as években, és igazán kivételesnek minősül, mert valószínűleg Antoine de Bourbon navarrai király és Jeanne d’Albert (III. Johanna) házasságkötésének dekorációja volt.