Magyar Hírlap online

Időrétegek egy koherens művészi világkép mentén

Kiállítás. Válogatás Soós Nóra alkotásaiból

Soós Nóra az elmúlt évtized alkotói periódusában készült műveiből mutat be összefoglaló igényű válogatást a B55 Galéria. A tárlat, ahogy a William Blake-et megidéző A tapasztalás dalai cím is utal rá, egy új korszak kezdetét, új irány születését feltételezi. A festményeken a művészi látásmód alakulásával az alkotói személyiségfejlődés egyes állomásai is tetten érhetők.



Az 1979-ben született Soós Nórát a fia­tal festőgeneráció egyik legkoherensebb alkotójának tartják – a B55 mostani kiállítása pedig azon van, hogy a művész elmúlt tíz évben készült munkáinak bemutatásával igazolja az állítást. A festőnő képviselte irányzat, a neo pop néhány éve újra divatossá vált a festővásznakon – az élénk, életteli színek, tiszta kontrasztok, a hétköznapi, már-már naiv témák ismét hódító útjukra indultak.

Soós Nóra képein mindennapi szituációk, élethelyzetek, jelenségek, tárgyak és eszközök kapnak helyet, amelyek egymásra halmozott, kövér kontúrokkal határolt motívumok és foltok formájában kelnek életre. Ahogy a gyermeki nézőponttól a felnőttek látásmódja felé haladunk, úgy tolódnak el a hangsúlyok is – amíg a „befestékeződés” időszakában készült Babaszoba című alkotás gyerekjátékait csak egy-egy ecsetvonás színesíti, a legutóbbi, biliárdgolyók tarkította képei (Ütköződés I., II.) már sokkal tudatosabb és bátrabb alkotási módot feltételeznek.

A kiállítóterek között lépegetve egyértelműen végigkövethető a koncepciók fejlődése, mégis kijelenthetjük, hogy Soós Nóra koherens művészi magatartásán ez idáig egyetlen repedés sem keletkezett. A fő irányító a tapasztalás, az alkotó benyomásainak, vágyainak, érzéseinek éles ecsetvonásokban, sűrített képekben való megjelenítése.

Az összefoglaló igényű tárlaton újra találkozhatunk a tolakodóan ötletes humorral dolgozó Elefánt a porcelánboltban című művel, valamint a festészet mai értelmezhetőségére, marginális helyzetére utaló, a buborékfújást a fókuszba helyező képekkel is, amelyek esetében a nonfigurális színfoltok kézenfekvő értelmezhetősége is kiemelendő.

Hasonló témát feszeget Az óra körbejár című, forgatható alkotás is, amely a festészet lényegtelenné válására, az új képzőművészeti műfajok térnyerésére utal.

Az életem nyitott könyv című mű nemcsak címében, az ábrázolt téma világos és tiszta üzenetét tekintve is utal a művészi koncepcióra, „ars poe­ticára”. A festményt uraló alvás témája egyébként egy idei, 2010-es Soós-alkotáson is visszaköszön – de itt már az új irányt fejtegető merészebb, markánsabb színhasználat a jellemző.

A tapasztalás dalaiban benne vannak tehát az elmúlt tíz év idő- és térrétegei, mindezek egy egyenletes tempóban változó, fejlődő és mindenekelőtt figyelemre méltó alkotó művészetének eredményei.

---

Soós Nóra – A tapasztalás dalai
B55 Kortárs Galéria
Megtekinthető: 2010. október 2-ig