2010-03-05
Hamvastól Hamvasig
Sugárveszély - Rádió
Amikor az információ túl sok, az pont olyan, mint amikor túl kevés: egy idő után szájhagyományként vagy legalábbis személyes üzenetként kezd el terjedni, hogy mi az elhallgatott és fontos infó – vagy, az utóbbi esetben, az információáradatban amúgy elvesző fontos infó.
Így kezdett el terjedni nemrég urban legendaként, hogy immár rádió is üzemel az R33 kultúrközpont területén, ami azonnal felkeltette azok érdeklődését, akiknek van füle a hallásra és szeme a látásra. Miután már a második költözésen is túllévő, jelenleg a régi vágóhíd egyik épületében működő, nonprofit zenei-művészeti műhelyben (riportunkat, még az előző helyszínről lásd: Magyar Hírlap, 2009. február 1., Megnyílt Pest legkultikusabb kulthelye) rossz dolgok nemigen történnek, viszont jó koncertek vannak és szinte folyamatában tapasztalható meg egy-egy szám vagy lemez születése, a kereskedelmi rádióktól okádó, a közszolgálatit folyamatosan hallgatni képtelen potenciális hallgató itt jó helyen jár. A www.r33.hu oldalon fellelhető internetes adón, amely mindennap este héttől kilencig hallgatható, sem sztárhírek, sem politika, sem a megélhetési politológusok semmielemzése, sem a House of the Rising Sun, sem a Szállj el kismadár! nem fűrészeli tovább az amúgy is fűrészelt állapotú idegeket: tényleg hihetetlen, de úgy tűnik, hogy errefelé sokkal értelmesebb dolgokról esik szó, még ha nem is a hagyományos formában. Szerdán este Misi bácsi zeneládájába futottunk bele, amely a cím ellenére nem egy zenei retroműsor, hanem a Balatonból ismert Víg Mihály zeneszerző-énekes és Keszei Krisztián gitáros közös munkája, és úgy jó, ahogy van, pedig a rádióműfajban voltaképp nonszensz. Víg Mihály részleteket olvas fel Hamvas Béla Scietia sacra című művéből, monoton hangon, szállnak bele a levegőbe a neten át a többi adó ostoba „információi”, a percemberkék fontostalan makogásai között a Víg Mihály által tolmácsolt Hamvas-mondatok evangéliumról, Istenről és úgy általában arról, hogy mi Van, amikor a „lét rejtélyes és az idő derengő”, de „Isten nem rejtély, rejtély az, hogy van valami Istenen kívül”. Egy dolog mintha ki lenne számítva: amikor a hallgató már épp elvesztené a fonalat – Hamvas olvasva is eléggé nagy összpontosítást igényel, nemhogy hallgatva –, belép Keszei és a zene, a repertoár Bachtól a Bizottságig terjed, néha némi zajzenével igencsak próbára tesz. Jövő szerdán állítólag Krúdy Gyula-felolvasás lesz, de addig is: érdemes belehallgatni a Tonhal és Örlgróf, valamint a T. Bali zenei zseni által vezetett adásokba is, és ne felejtsük el a Jenny és a csajok az R-ből szekciót sem!
OZ