Magyar Hírlap online

Európa alkoholittas szemmel

Könyv. Bukowski: Shakespeare ilyet nem csinált

Szerkesztője elküldött vele egy fotóst, és nehezen, de rábeszélte, hogy készítsen egy úti beszámolót az öreg kontinensen töltött időről. Az utazást elbeszélő Shakespeare ilyet nem csinált című könyvben többször is hangsúlyozza, nem érdeklik azok a dolgok, amelyeket a legtöbb ember élvez. Hidegen hagyja a táncolás, az állatkert, a mozi, az autóversenyek, a múzeumok, a felolvasóestek, a tengerpart, az űrkutatás, a labdarúgás, a karácsony, akárcsak a többi ünnep. Éppen ezért elbeszélésében nem a németországi kastélyokról, Párizsról vagy a dél-francia kisváro­sokról ír, hanem arról, hol mit ivott, és mennyire nem érintették meg másnapossága miatt a történelmi épületek – ő az, akit Németország legszebb vidékeinek bebarangolása közben is csupán az érdekelt, hogy hol kaphatna végre egy sört. Mindeközben pedig alig várta, hogy visszarepülhessen Los Angelesbe, ugyanis míg Amerikában Bukowski megmaradt underground írónak, addig Európában úton-útfélen felismerték. Őt pedig nem érdeklik a rajongói, sőt néhány hozzá közel álló ember kivételével az emberiség nagy része sem. Leszámítva a magukra maradt, lecsúszott alakokat, mint amilyen Henry Chinaski, regényeiben visszatérő alteregója. Egyik versében írja, milyen toleráns közönyben isznak az alkoholisták a német vonatállomásokon, és az egyetlen dolog, ami számít az életükben, hogy a sör az egész jó, a vonat pedig pontosan érkezik. Milyen igazuk van ebben, teszi hozzá rögtön.

A kiadvány három részből áll. Egyrészt tartalmazza a könyv gerincét képező elbeszélést, másrészt Michael Montfort fotói is helyet kaptak benne, végül pedig Bukowski néhány, az utazás alkalmával írt versét is tartalmazza. Montfort képein elkapott, spontánnak tűnő momentumok köszönnek vissza, amelyek ugyanakkor beszédesek: láthatjuk az összeesett és koránál vénebbnek tűnő írót, ahogy nála jóval fiatalabb barátnőjével barangol az utcákon, ahogyan borozik vagy ahogyan egykedvűen szívja cigarettáját. A kötet néhány verséből érződik, miért van ilyen hatalmas kultusza Bukowskinak. Az írót nem érdekli a rím, a szótagszám, valójában prózát ír, versként tördelve. Nem azért, mert nem lenne rá képes, nem azért, mert szabálytalanságával, hanyagságával akar kitűnni (mint oly sokan a modern költők közül), hanem azért, mert a legkevésbé sem érdekli. Szikár, utánozhatatlan, minimalista stílusban közvetíti gondolatait, a forma, a megfogalmazás pedig hidegen hagyja. És az ebből áradó őszinteség és közvetlenség ragadja magával az olvasót: Bukowski füstös kocsmák félhomályában félvállról papírra vetett szavai húsba vágnak, egyszerűségükkel sokkolnak, és egy bölcs ember évtizedes élettapasztalatait, emberismereteit hordozzák magukban. Mindennek élét pedig a talán egész életét is betöltő boldogtalanságának fanyar humora adja.

---

Charles Bukowski

Charles Bukowski német anya és német-amerikai apa gyermekeként látta meg a napvilágot 1920-ban, a németországi Andernachban, majd a család nem sokkal később Amerikába költözött. A későbbi író Los Angelesben nőtt föl, amely város sajátos hangulata nagyban határozta meg munkásságát. A 73 éves korában elhunyt Bukowski igen termékeny szerző volt: hat regénye (Posta, Tótumfaktum, Ponyva, Nők, Hollywood, A kezdő) és egy forgatókönyve (Barfly) mellett több ezer verset és több száz novellát írt.