Első filmesek és első vetítések hete

Hazánk legnagyobb filmes seregszemléje zajlik Miskolcon. A 9. Jameson CineFest fesztiválon az idén százéves Paramount Pictures stúdió magyar származású alapítójára, Adolph Zukorra emlékeznek, s a fesztivál nagydíja ettől az évtől a világhírű producer nevét viseli.

Kilencedik alkalommal rendezik meg a CineFest nemzetközi filmfesztivált, hazánk legnagyobb filmes seregszemléjét Miskolcon. A mustra elsősorban a fiatal filmesekre – az első vagy második filmes rendezők munkáira –, az amerikai független filmre, valamint az európai országok munkáira – így különösen a dán, a román és az osztrák filmesek alkotásaira – fókuszál.

„Az utóbbi években ezek az országok alkottak figyelemreméltót. A fesztivál sajátossága, hogy kizárólag szakmai válogatással, nevezés nélkül kerülnek a filmek a programjába, valamint, hogy az említett repertoár mellett az elmúlt években a filmtörténet meghatározó alkotásait ütköztetjük a fiatal filmesek munkáival” – mondta lapunknak Muszatics Péter, a fesztivál szervezője.

A koncepció célja hangsúlyosabbá tenni, hogy a világhírű stúdióalapítók zöme kelet-európai. Mi több, egymástól mindössze ötven kilométerre két magyar producerrel találkozunk: kevesen tudják, hogy William Fox Tolcsván született, Adolph Zukor, az idén százéves Paramount Pictures létrehozója pedig Ricse községben látta meg a napvilágot. De menjünk kicsit távolabb: Varsóban született Samuel Goldwyn, a Metro–Goldwyn–Mayer Stúdió egyik alapítója és a Warner Brothers alapítói szintén a lengyel fővárosból indultak el.

Maradjunk Adolph Zukornál, aki Hollywood egyik alapítója lett. A CineFesten emléktáblát avattak a világhírű producer nevét viselő közösségi házon, a fesztiválon pedig ettől az évtől Adolph Zukor-díjat osztanak. Az emléktábla-avatáson Báron György esztéta úgy fogalmazott: „Azt, hogy hol van Hollywood, pontosan nem tudjuk, azt azonban hogy honnan indult el, igen: Ricséről, Adolph Zukor szülőfalujából.”

A fesztivál CineClassics-sorozata a Casablanca című klasszikusnak is külön konferenciát szentel, amelyen a kritikusok, filmtörténészek beszélgettek az alkotásról. A beszélgetésen egyebek mellett a hatvanas évek szinkroncenzúrájáról, a forgatókönyv alakulásáról és arról esett szó, hogy egyáltalán miért válik egy film kultuszművé.

Ami a vetített filmeket illeti, a szemle Oliver Stone csavaros alkotásával, a Vadállatokkal nyitott. Az október elején a magyar mozikba kerülő filmből, mint ismert, kivágták Uma Thurmant – a főbb szerepekben így is John Travoltát, Benicio Del Torot, Salma Hayeket láthatjuk. A fesztivál után, egyébként a filmalapnak köszönhetően, az amerikai rendező hazánkba látogat a filmalap szervezésében létrejött filmírókurzusra.

A seregszemlén hatvankilenc friss film méreti meg magát, az alkotások között ott van Mads Matthiesen Teddy Bear vagy Anne Emond Egyéjszakás kaland című munkája is.

A kisjátékfilmes kísérleti mezőnyben 22 film versenyez, a magyarokat Lakos Nóra rendezésében A magyar bajusz című film, valamint Richter János Guanó című alkotása képviseli. Egyébként ebben a szekcióban több száz film közül kellett kiválasztania az előzsűrinek mintegy kéttucatnyi alkotást. Huszonkét fiatal filmes munkája került versenybe, a legtöbb mű spanyol, de a német és a francia művészek jelenléte is erős, ebben a blokkban összesen kilenc ország képviselteti magát.