Magyar Hírlap online

Az éneklő fiúk és a sorozatgyilkos

Tavaszi Fesztivál. A méltatlanul elfeledett lajtha lászló áll az ország egyik legjelentősebb kulturális eseményének fókuszában

Csökkenő állami támogatással, üzleti szponzorok rendezik meg március 16-tól a 32. Budapesti Tavaszi Fesztivált. Az idén tizenegy naposra rövidült programsorozaton neves hazai és külföldi előadók fellépéseivel várják az érdeklődőket. A beharangozó sajtótájékoztatón Csomós Miklós kultú­ráért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kötelességük támogatni a rendezvényt. Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezetője pedig a jövőre nézve reménykeltőnek tartja Szőcs Géza kulturális államtitkár kijelentését, amely szerint a kormányzat elkötelezett a fesztivál támogatása iránt.



Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kft. ügyvezetője személyes visszatekintéssel kezdte beszédét: megemlítette, ez az első olyan tavaszi fesztivál, amelynek programját az ő vezényletével a megújult vezetőség állította össze. Mint elmondta, olyan időszakban tartják az idei, sorrendben a 32. fesztivált, amikor a kultúra háttérbe szorul a gazdasági környezet miatt – emiatt a korábbi, tizenhét napos rendezvény az idén tizenegy naposra rövidül. A pénzügyekről szólva úgy tájékoztatott: a tavalyi támogatásokhoz képest a főváros 157 millió forint helyett az idén 150 milliót, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 198 millió helyett 170 milliót adott a programsorozatra, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig (a múlt évi, 250 milliós támogatással szemben) semmit sem, ám a tavalyi fesztiválról megmaradt mintegy 80 millió ebből a keretből, ezt az idén fel tudják használni a tárca segítőkészségének köszönhe­tően. Vitézy hozzátette: a tavalyi üzleti szponzorok az idén már nem akarták támogatni a fesztivált, de bízik abban, hogy az előadó-művészeti és a társasági adóról szóló törvény módosításával létrejött kedvező feltételeket kihasználva a jövőben megjelenik a magánmecenatúra.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál szerepéről szólva hangsúlyozta: a környéken is rangos kulturális rendezvényeket tartanak – Prágától Salzburgon és Bécsen át Ljubljanáig –, ezért meg kell mutatni, hogy Budapest neves művészek találkozóhelye, akiket művelt közönség vár. Ezzel kapcsolatban Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte: Budapestnek kötelessége támogatni és megőrizni a tavaszi fesztivált, a város pénzügyi nehézségei ellenére is – mert, mint mondta, a fővárosnak nincs tartaléka. Egyúttal megköszönte a jelen lévő Szőcs Gézának, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárának, hogy a tárca az idén is társfinanszírozóként állt a rendezvény mögé.

Szőcs Géza úgy méltatta a fesztivált, mint „a magyar kultúra önfelmutatásának legnagyobb ünnepét”, valamint, utalva a rendezvény zeneközpontúságára, arról is szólt, hogy a zene a magyar kultúra legsikeresebb nemzetközi megjelenési formája, a fotóművészet mellett. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat a maga szerény eszközeivel támogatja a Budapesti Tavaszi Fesztivált – Vitézy Zsófia erre reagálva és némi derültséget keltve elmondta: a jövőre nézve is reménykeltőnek tartja ezt a kijelentést.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója a tavaly már bejelentett együttműködésről beszélt, ennek köszönhető számos közös szervezésű program az idei tavaszi fesztiválon.

Az együttműködésről egyébként szándéknyilatkozatot is aláírt Vitézy Zsófiával a sajtótájékoztatón. Kocsár Balázs, a fesztivál zenei igazgatója arról tájékoztatott, hogy miért Lajtha László zeneszerző életműve jelenik meg hangsúlyosabban a rendezvényen: mint elmondta, bár Kodály Zoltán születésének is kerek (százharmincadik) évfordulóját ünnepeljük az idén, a százhúsz éve született Lajtha László méltatlanul elfeledett zenei nagyság. Természetesen Kodály-műveket is hallhat a közönség, valamint kortárs magyar zeneszerzők alkotásainak ősbemutatója is szerepel a programban. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy Richard Strauss operájának, az Arabellának a bemutatója is a rendezvény része: a művet nyolcvan éve nem állította színpadra a dalszínház. Vitézy Zsófia a fesztivál kísérőprogramjáról, a belvárosi Vörösmarty téren megrendezendő tavaszi vásárról elmondta: hasonlóan az adventihez, itt is kézműves termékeket és ételeket találnak majd az érdeklődők. A korábban megszokott, ingyenes Fringe Fesztivált a pénzügyi nehézségek miatt nélkülöznünk kell, a különlegesség azonban nem marad el: a zárónapon kórusok, énekegyüttesek lépnek fel városszerte, majd hatalmas énekkarrá egyesülnek, és az ’56-osok terén adnak koncertet.

---

Programválogatás

• A március 16-i nyitóhangversenyen a százhúsz éve született Lajtha Béla zeneszerző, pedagógus életműve előtt tiszteleg a Művészetek Palotájában Kocsár Balázs vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Műsoron Bartók és Kodály művei mellett Lajtha László Hortobágy című szvitje szerepel, közben az azonos című, 1936-os film részleteiből vetítenek. Ugyanaznap lép fel Israel Galván flamencotáncos a Thália Színházban
Az aranykor című előadásával.

• Március 17-én egy sorozatgyilkosról szóló, zenei és áriabetétekből felépülő, Pokoli vígjáték című színházi esten látható a neves amerikai színművész, John Malkovich és az Orchester Wien Akademie közreműködésével, Martin Haselböck vezényletével a Vígszínházban. Aznap mutatja be a Nemzeti Színház a Hamletet, Alföldi Róbert rendezésében, fellép a Müpában a Liszt Ferenc Kamarazenekar Maxim Vengerov és Özcan Ulucan közreműködésével, a Tháliában pedig Sebestyén Márta társaságában zajlik majd a Táncház 40 című folklórgála. Az operaházban aznap lesz az Arabella című Strauss-opera bemutatója, mások mellett Sümegi Eszter, Váradi Zita, Perencz Béla és Miklósa Erika közreműködésével.

• Március 18-án tartják az Ütős napot a Müpában, ezen mások mellett az Amadinda Ütőegyüttes, Kocsis Zoltán, Ingrid Fliter, Sara és Maika Gómez lép színpadra, valamint Chick Corea és Gary Burton koncertezik. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig Michaela Ursuleasa zongoraművésznő expresszív zongoraestére várnak mindenkit.

• Március 19-én Szabadi Vilmos és Hegedűs Endre hegedű-zongora duója lép fel ugyanitt, a Müpában pedig Szakcsi Lakatos Béla és művésztársai adják elő a Gypsy-Indian World Jazz Project elnevezésű műsorukat.

• Március 20-án a Müpában, a Katona József Színházzal együttműködésben a Música, Musique, Musik című, a 20-as, 30-as évek népszerű slágereit megidéző estet láthatják az érdeklődők, a színház művészeinek közreműködésével.

• Március 21-én Händel operájának, a Herkulesnek a magyarországi bemutatója lesz a Müpában, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus közreműködésével, Vashegyi György vezényletével, mások mellett Vizin Viktória, Megyesi Zoltán és Bárány Péter énekművészek közreműködésével.

• Március 22-én lép fel a Müpában az Orosz Nemzeti Zenekar Mihail Pletnyov vezényletével, Rachmanyinov és Szkrjabin műveivel, Nyikolaj Luganszkij zongoraművész közreműködésével.

A belvárosi Szent Mihály-templomban a Zuglói Filharmónia ad Lajtha- és Haydn-művekből álló koncertet Záborszky Kálmán vezényletével.

• Március 23-án ősbemutatók lesznek: Szarka Gyula Toldi című műve a RAM Colosseumban, Orbán György Udvari táncok című darabja az Urániában, Zombola Péter Requiemje pedig az Olasz Kultúrintézetben hangzik majd el.

• Március 24-én lesz az I Musici di Roma fellépése a Müpában, Vivaldi-esttel érkeznek, az Olasz Kultúrintézetben pedig a Wiener Sängerknaben ad koncertet.

• Március 25-én, Bartók Béla születésnapján a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép fel a Müpában, műsoron többek között A fából faragott királyfi lesz, a Szegedi Kortárs Balett közreműködésével.

• Március 26-án, a zárókoncerten a Royal Philharmonic Orchestra koncertezik a Müpában, Beethoven és Dvořák-művekkel, Charles Dutoit vezényletével és Baráti Kristóf hegedűművész közreműködésével.