Magyar Hírlap online

Alulmaradt az Avatar az Oscar-versenyben

A bombák földjén című iraki háborús dráma a vasárnap esti, Los Angeles-i Oscar-gála nagy győztese. Katheryne Bigelow az Oscar történetében az első nő, aki megkapta a legjobb rendezőnek járó elismerést, s filmjével további öt szobrocskát is bezsebelt. Az esélyesnek tartott Avatar csak három díjat nyert a 82. Oscar-gálán.

Az idén is a Los Angeles-i Kodak Theaterben rendezték meg a 82. Oscar-gálát – a csaknem négyórás díjátadó többek szerint az egyik legunalmasabb volt az Oscar történetében. A látványos megoldásokat mellőző est szervezői ráadásul óriási hibát követtek el: a tavaly elhunyt filmes személyiségek – David Carradine, Patrick Swayze, Jean Simmons, Karl Marlden, Brittany Murphy – sorából valamilyen oknál fogva kihagyták Charlie egykori angyalát, Farah Fawcett-et.

A nagy esélyesnek tartott James Cameron-film, az Avatar nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – az alkotás mindössze a legjobb operatőri munkáért, a vizuális effektekért és a díszletért kapott díjat. A rendező exfelesége azonban hat Oscart is besöpört A bombák földjén című háborús drámájával. Katheryne Bigelow filmtörténetet írt: első ízben kapta meg nő a legjobb rendezőnek járó aranyszobrocskát az Oscar 82 éves történetében; ő a negyedik nő, akit ebben a kategóriában jelöltek. Az ötvenkilenc éves Bigelow az elismerést a külföldön harcoló amerikai katonáknak ajánlotta. A legjobb film kategóriában szintén A bombák földjén nyert, ezzel legyőzte a világszerte 2,6 milliárd dollár bevételt produkáló Avatart. Bigelow filmje ennek kevesebb mint az egy százalékát érte el.

A legjobb színész Jeff Bridges lett, aki egy lecsúszott countryzenészt alakít a Crazy Heart című filmben.
A négy évtizedes karriert maga mögött tudó, ötszörös Oscar-jelölt színészt a Kodak Színház közönsége állva tapsolta meg. A legjobb színésznőnek járó díjat Sandra Bullock kapta a The Blind Side című drámában nyújtott alakításáért. Először jelölték a díjra. Az ő esetében is a papírforma érvényesült. Érdekesség, hogy Bullock előző nap vehette át a legrosszabb színésznőnek járó Aranymálna díjat is, így először fordult elő, hogy valaki a két díjat ugyanabban az évben megkapta. Christoph Waltz nyerte el a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat – az osztrák színész a Becstelen brigantyk című Quentin Tarantino-filmben nyújtott zseniális alakításáért kapta meg az elismerést; a második világháborús filmben a zsidóüldöző náci tisztet, Hans Landa ezredest kelti életre. Waltz először játszott amerikai filmben, alakításával már több díjat is nyert, és az Oscar-díj biztos várományosa volt. Mo’Nique kapta a Precious című drámában játszott szerepéért a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját. A független filmben az erőszakos anyát játszó színésznő volt a legesélyesebb a kategóriában, és Christoph Waltzhoz hasonlóan több elismerést is szerzett. Mo’Nique az ötödik fekete bőrű színésznő, aki megkapta az Oscart. A legjobb külföldi film kategóriában az El secreto de sus ojos című argentin alkotás nyert. A legjobb eredeti forgatókönyv díját A bombák földjén című filmért Mark Boal vehette át. Az amerikai filmakadémia elismerésére első ízben jelölt író elmondta: riporterként tudósított Irakból, a népszerűtlen háborúról, és úgy érezte, filmet kell csinálnia róla. A legjobb animációs film a Disney/Pixar produkciója, a Fel! lett, az eredeti filmdal kategóriában pedig a The Weary Kind nyert a Crazy Heartból. A legjobb adaptált forgatókönyvért Geoffrey Fletcher kapta az elismerést a Precious című filmért; a legjobb maszk kategóriában a Star Trek nyert. A legjobb vizuális effektusokért a háromdimenziós látványvilágával filmtörténetet író sci-fi, az Avatar, a legjobb vágásért A bombák földjén című film kapott díjat. A jelmez kategóriában a legjobbnak Az ifjú Viktória királynő című film bizonyult; Sandy Powell jelmeztervező a harmadik Oscarját vehette át. A legjobb operatőr Mauro Fiore lett, aki az Avatart fényképezte.

---

Az első Oscar-díjas filmrendezőnő
„Katheryne Bigelow szemtelenül tehetséges filmrendező, aki kitágította a lehetőségeket a női rendezők előtt” – írta korábban a Variety. 1987-ben rendezte a kultklasszikus Alkonytájt című vámpírfilmet – a kritikusok mint „költői horrorfilmet” ünnepelték. Bemutatója után a Museum of Modern Art retrospektív vetítéssel tisztelgett Bigelow előtt. 1991-ben készítette el a Holtpont című akcióthrillert, a főszerepben Keanu Reeves-zel és Patrick Swayze-vel – a film producere a rendező exférje, James Cameron volt. Amikor a Strange Days, A halál napja 1995-ben a mozikba került, a neves kritikus, Roger Ebert technikai bűvészmutatványnak nevezte. Bigelow Anita Shreve bestseller regényéből rendezte meg az Örvénylő vizeken című drámát, a film világpremierje a 2000-es, 25. Toronto Nemzetközi Filmfesztiválon volt, és egyöntetűen dicsérte mind a szakma, mind a kritikusok. 2002-ben készült, Atomcsapda című filmjének bemutatójakor a New York Times Bigelow-t napjaink egyik legtehetségesebb rendezőjének titulálta. 2008 nyarán fejezte be legutóbbi, kompromisszumok nélküli filmjét, A bombák földjént. A film főszerepét Jeremy Renner alakítja, partnere Anthony Mackie, Brian Geraghty, de feltűnik Guy Pearce, Ralph Fiennes és David Morse is. Az eddig több mint félszáz díjat és számos jelölést besöpört filmet kilenc Oscarra jelölték, amelyekből hatot meg is kapott.
(MH)