Magyar Hírlap online

A Nap és a Hold nyert

Film. A VI. Nemzetiségi Filmszemle 19 dokumentumfilmje a rangos zsűri előtt

Hatodszor rendezett nemzetiségi filmmustrát a Magyar Televízió Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége. Az elmúlt két évben leforgatott 65 filmből válogatták ki a versenyprogramban indult 19 dokumentumfilmet, amelyek a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek történelmét, kultúráját, személyiségeit és mindennapjait mutatták be, és több munkában is hangsúlyt kapott a nemzetiségek többségi társadalomhoz fűződő viszonya. Külön szekcióban, külön teremben vetítették a Romániában és a magyarországi román közösség filmes műhelyeiben készült filmeket, a szemle idei vendége Románia volt. Háromtagú szakmai zsűri – Almási Tamás rendező-zsűrielnök, Born Ádám, az MTV vezető szerkesztője és Brindusa Armanca, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója – választotta ki a versengő alkotások legjobbjait. Az első díjat Dömötör Péter és Horváth Éva A Nap és a Hold című 26 perces portréfilmjének ítélték. A film egy Budán élő értelmiségi nő és egy bódvalenkei munkanélküli cigány asszony megható történetét meséli el. A két asszony életútja abban a faluban keresztezi egymást, amelynek szinte teljes lakossága cigány származású – és munkanélküli. Nincs járható út és gázfűtés a telepen, vízhez is több száz méteres gyaloglással jutnak. Egy program beindítása kapcsán mégis látszik kiút a reménytelenségből. A mustra második díját Dömötör Péter és Szabó Judit Ábel Debrecenben című alkotása, egy lengyel–magyar művészházaspár és gyermekük egy napját bemutató 25 perces film kapta. Daróczi János Tatárszentgyörgytől Tatárszentgyörgyig című alkotása nyerte el a szemle harmadik díját.

Mint a felhozatal, illetve a díjazott alkotások mutatják, a versenyfilmek között a cigánysággal foglalkozó művek aránya és minősége is kiemelkedő volt. Az e témában készült hét dokumentumfilm mellett mindazonáltal számos más nemzetiség történelmébe és hétköznapjaiba is bepillantást engedtek a többségükben félórás riport- és portrémunkák. Helyet kaptak többek között a román (Nadia Comaneci szökése, Mesélő házak), a lengyel (Szolidaritás, Ábel Debrecenben), az ukrán (Shur család), a szerb (A zene világában) vagy a német kisebbséget bemutató alkotások (Otthon csak egy van, Apró sváb dolgok, Egy batyuval).

Ombudsmani különdíjjal ismerték el Gugán Iván Janjevo a szívekben című munkáját, amely a legrégibb horvát diaszpóráról, a 13. században Koszovóba települt dubrovniki horvát kereskedők és kézművesek leszármazottairól szól. A janjevóiak ősei a török, szerb és albán hegemónia ellenére is megőrizték kultúrájukat és anyanyelvüket – meséli a film –, ám az egykor ötezres közösség a politikai és gazdasági nyomás hatására mára háromszázra apadt.

Visszatérés című portréfilmjéért Antala Zsuzsanna vehette át a szemle szerkesztői különdíját. A Magyar Televízió szlovák műsorainak szerkesztője egy Galánta környékére települt szlovák család történetén keresztül idézi fel az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcserét, több tízezer magyarországi szlovák kitelepítését filmjében, amely elsősorban az eltéphetetlen családi kötelékekről szól.

A sajtó kérdésére Almási Tamás még az idei nemzetiségi filmszemle előtt megjegyezte: a legtöbb alkotó újságíró, akinek szorgalmazta filmes szakmai képzését. A Puskás Hungary című munkájával a 41. Magyar Filmszemle győztes dokumentumfilmjét jegyző rendező 2008-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen már tartott egy intenzív szakmai kurzust elméletből és gyakorlatból, úgy vélte, az ezen részt vett rendezők mostani munkáján érződik a fejlődés. Hozzáfűzte: csak remélni lehet, hogy a szakképzés folytatódik.

Az első Nemzetiségi Filmszemlét 2001-ben rendezte meg az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége, anyagi nehézségek miatt azonban 2008-tól kétévente rendezik a mustrát.