Magyar Hírlap online

A maradvány tényleg megmaradhat

Kultúrpolitika. Bemutatta a Nemzeti Kulturális Alap új kollégiumainak struktúráját és vezetőit L. Simon László, az alap elnöke

Bemutatta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságának elnöke, L. Simon László az alap új struktúráját, a létrehozott kollégiumok vezetőit, ismertette a tagok listáját és az egyes kollégiumok idénre tervezett pénzügyi keretét is. A tegnapi sajtótájékoztatón L. Simon arról is beszélt: bár 2,4 milliárd forint maradványképzési kötelezettséget írtak elő az NKA számára, azt a jogszabály nem engedi elvonni, megmarad az NKA számláin.



Mint arról már beszámoltunk, tavaly év végén az Országgyűlés módosította a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, így az alap bevételi forrásainak köre bővült: idén január 1-jétől a költségvetési támogatás és a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök mellé az NKA megkapja az ötös lottó játékadójának kilencven százalékát és a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetéseket – amelyekből mintegy ötszázmilliós pluszforrást remél az alap –, valamint a gazdasági szervezetek társaságiadó-kedvezmény igénybevételével támogathatják az NKA-t. Ezen túl a pornográf termékekre kivetett, január 1-jével bevezetett, úgynevezett kulturális adó teljes összegét is megkapja az alap – amelyet a kincstár naponta utal át, L. Simon László közlése szerint. Az így összeálló, idénre mintegy 11 milliárd forintra tervezett NKA-költségvetésből azonban az elnök szavai szerint maradványképzési kötelezettségük miatt nagyjából 2,4 milliárdot zárolniuk kell – jogszabály mondja ki azonban: a zárolt összeget nem lehet elvonni az NKA-tól. L. Simon úgy tájékoztatott: ha a kormányzat feloldja a zárolási kötelezettséget, ez az összeg kiosztható lesz, ha nem, akkor marad az alap számláján. A miniszteri keret, amelyet szintén el kell különíteni, úgy alakul ki, hogy az ötös lottó játékadójának kilencven százalékából levonják az NKA igazgatóságának működésére tervezett összeget, majd ennek huszonöt százaléka lesz a nemzetierőforrás-miniszter kerete, az idén várhatóan körülbelül 1,7 milliárd forint. Ennek egy részét L. Simon szerint – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a miniszter felajánlhatja az NKA számára, további forrásként a kollégiumoknak. Ezekből, ahogy azt megírtuk, az eddigi tizenhét helyett január 1-jétől kilenc működik – az eddigi mintegy 150 helyett 72 kurátorral –, a tagokat az elmúlt napokban-hetekben választották meg. A felkért delegáló szervezetek – jellemzően az egy-egy szakterületet átfogó szakmai egyesületek, szövetségek – jelöltjei mellé a nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós nevezett ki saját hatáskörben tagokat a kollégiumokba, egy részüket a delegáló szervezetek által javasoltak közül. L. Simon kitért arra is, hogy szempont volt a kiválasztásnál: minden kollégiumban legyen egy vagy több olyan tag, akinek már van NKA-s tapasztalata. A kollégiumok idénre tervezett pénzügyi keretét is ismertette, ez összesen csaknem ötmilliárd forintot tesz ki – a fentebb említett zárolások és elkülönítések után ennyi marad. Eszerint az előadó-művészet, illetve a közgyűjtemények kollégiumai 600-600 millióból, az építőművészet és örökségvédelem 450 millióból, a folyóirat-kiadás 750 millióból – ez a kollégium már január 16-án összeül, és több mint 600 millió forintot oszt szét a pályázók között –, a könyvkiadás kollégiuma 800 millióból, a közművelődés és népművészet, valamint a vizuális művészetek kollégiumai 400-400, a kulturális fesztiváloké 700 millióból, a szépirodalom és ismeretterjesztésé – amely ösztöndíjakról is dönt – pedig 200 millióból gazdálkodhat a tervek szerint.

A művészmozik gondjaira kitérve L. Simon László hangsúlyozta: a vizuá­lis művészetek kollégiumán keresztül az NKA segíteni szeretne rajtuk, de nem működési támogatással, hanem különböző projektekre szóló, meghívásos pályázatokkal. Ezeket legkésőbb február elején kiírnák. A Márai-program is folytatódik, a könyves kollégium mintegy 80 milliót fog elosztani januári ülésén. A további takarékossági lehetőségekről elmondta: az NKA szerinte már így is sokkal hatékonyabbá és olcsóbbá vált az új rendszerrel – mintát adva az egész államigazgatásnak –, és az idén bevezetni tervezett elektronikus pályázati lehetőséggel további megtakarítás várható. Újabb összevonásokat azonban már nem tart lehetségesnek, mert egy-egy kollégiumra így is több feladat jut, mint korábban.

---

Kollégiumok – és nevek

- Az Előadó-művészet Kollégiumának vezetője Nagy Viktor rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára lett, tagjai mások mellett Ember Csaba zenetanár, karnagy, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, Szarvas József színművész, a Nemzeti Színház tagja, Uhrik Dóra táncművész, pedagógus, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, valamint Zsoldos Béla zeneművész-zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

- Az Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának vezetője Pottyondi Péter építészmérnök, a KÖZTI Zrt. vezető tervezője (aki a korábbi kuratóriumi rendszerben is vezető volt) lett, tagjai többek között Zsidi Paula régész-muzeológus, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, Mihályfi László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Főosztályának vezetője és Müller Ferenc építészmérnök, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nyugalmazott tanára.

- A Folyóirat-kiadás Kollégiumának vezetője Bednarics Gábor irodalomtörténész, kritikus, az Eszterházy Károly Főiskola docense, Kollár Árpád író, műfordító, szerkesztő, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke és Márialigeti Károly biológus, az ELTE tanszékvezetője.

- A Könyvkiadás Kollégiumának vezetője Thimár Attila irodalomtörténész-kritikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense lett, tagjai mások mellett Falusi Márton irodalmi szerkesztő, Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa, Szemadám György festőművész-író, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a SOTE intézetvezetője és Kengyel Miklós jogász, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem tanára.

- A Közgyűjtemények Kollégiumának vezetője Kenyeres István, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának alelnöke, Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese lett, tagjai többek között Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum főigazgatója, Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője és Vasas Lívia, a Semmelweis Egyetem központi könyvtárának főigazgatója.

- A Közművelődés és Népművészet Kollégiumának vezetője Balogh Balázs néprajzkutató, az MTA Néprajzi Kutató Intézetének igazgatója lett, tagjai mások mellett Agócs Gergely, a Hagyományok Házának tudományos munkatársa, Lacknerné Brückler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ igazgatója, a Kulturális Központok Országos Szövetségének elnöke.

- A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetője Kálomista Gábor producer, a Thália Színház nemrég kinevezett menedzsere lett, tagjai többek között Zimányi Zsófia, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöke és Bodrogai László, a Magyar Turizmus Zrt. egyik régiós igazgatója.

- A Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának vezetője Szakály Sándor történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője lett. Tagjai mások mellett Mezey Katalin író, költő, Balázs Géza nyelvész, az ELTE tanszékvezetője, Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, Kubassek János geográfus, Sipos Endre képzőművész lett.

- A Vizuális Művészetek Kollégiumának vezetője Fabényi Júlia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője lett, tagjai többek között Aknay János festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke, Baki Péter fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, Rényi Krisztina grafikusművész, Tildi Béla belsőépítész, Bakos Istvánné, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezetője és Nagy Árpád Pika díszlettervező-képzőművész.