2000-05-07
,A magány az igazi harc"
Az elmúlt hétvégén a fiatal hegedűvirtuóz, Lajkó Félix adott koncertet a Zeneakadémián. A huszonöt éves művész nehezen viseli, hogy negatív legendák övezik.
- Pályájának kezdete mesébe illő: egy szivárvány alatt döbbent rá, hogy hegedülni fog.
- A történet igaz, csak az újságban tűnik furcsának. Leírva minden szó másként hat.
- Tanárai eltanácsolták a hegedüléstől. Önfejű volt?
- Kicsit összeférhetetlen voltam. Ha végigjárom az iskolát és csak utána próbálom megtalálni önmagamat- túl késő lett volna. A tanárok lenyesegetik az oldalhajtásokat, hogy a fa csak fölfelé nőjön. Csak az baj, a természet nem egészen így működik, a fákat nem bárddal kéne vagdosni, meg közben azért öntözni is kéne.
- Állítólag sokszor nem is gyakorol.
- Néha nem gyakorlok, de a technikai tudást csak gyakorlás útján lehet szinten tartani. Persze számos negatív legenda terjedt el rólam a magyar sajtóban. Nemcsak nem gyakorlok, de nem vagyok megbízható és nem jövök ki másokkal. Csak olyan emberekkel nem jöttem ki, akikkel más sem vergődne könnyen zöld ágra, megbízhatatlan pedig csak olyanokkal voltam, akikkel lehetetlen volt közös művészi elképzelést kialakítani.
- Mit jelentett önnek a hangszer megtalálása?
- Talán azt, hogy sikerült megszereznem Ámor nyilát. Hermész jegyében születtem, továbbviszem a "lopós" történetet. Sokakat szíven talál ez a nyíl.
- Foglalkoztatja a természetfeletti?
- Inkább a tiszta ügyek érdekelnek. Bár ha metafizikát várnak tőlem: Isten a zenével tudja mentálisan boldoggá tenni az embereket.
- És a természet?
- Fontos. A falu, az erdő, a traktor, Szabadka, anyám, egy kedves hölgyismerősöm, a nyugalom- mind nélkülözhetetlen. Zenei téma lehet a kukorica éppúgy, mint egy lány háta. Sajnos csak ritkán vagyok olyan emberek között, akik lelkileg táplálnak.
- Hogyan vészelte át a bombázásokat?
- Szabadkán nem volt annyira veszélyes. Nyomasztott a várakozás, furcsamód felszabadító erejű volt, amikor már bombáztak. Persze nem volt áram, se tej vagy kenyér. A sziréna hangját már beillesztettem egy számba.
- Sorstársait is beleszövi a kompozícióiba?
- Őket is, meg az alapvetően pozitív embereket. Magamat is pozitív hősnek tartom. Magányos harcos vagyok.
- A harcot még meg lehet szokni, de a magányt?
- A magány az igazi harc.
- Improvizatív, de a zenéjében a ráció is fellelhető.
- Ráció nélkül nincs zene. A klasszikusok logikája viszont zavar, sosem azt akarom tudni, mi lesz a zenei képlet végeredménye, hanem azt, a megoldást én hogyan fogom átélni. Mozart és Beethoven abban voltak profik, hogy elkezdték írni a feladványt, maguk se tudták, mi lesz a végeredmény, de alaplogikájuk révén végül eljutottak a megoldáshoz. Ezért hívták őket zseniknek. Én a barátaimnak tartom őket.
- Kedvenc hegedűse öntől egy teljesen különböző karakter.
- Anne Sophie Mutter a klasszikusoknak él. Szeretem, mikor Csajkovszkijt játszik. A kemény nő és a lágy zene nagy találkozása.
- Ön milyen nagy találkozásra vár?
- Ha Jézussal, Mohameddel és Buddhával együtt zenélhetnék, az volna az igazi.
Eredeti forrás: Tölgyesi Gábor
Tölgyesi Gábor