Magyar Hírlap online

A kultúra őrzéséért

Nem csak a táncházak törzsközönségét várják az idei csángó bálra a szervezők

Nyáron szabadegyetem a Kárpátalján, Felsőszinevéren és a Székelyföldön, Tusnádfürdőn, év közben határon túli magyarságról szóló konferenciák­ sora, kisebbségkutatási folyóirat negyedévente. A báli szezonban pedig csángó bál. A Pro Minoritate Alapítvány rendezvények tömegével segít húsz éve, hogy a Kárpát-medence más-más szegletében élő magyarok megismerhessék egymás sorsát, a közös kultúrán belüli sajátosságokat. A szombati csángó bálról beszélgettünk az alapítvány kuratóriumának elnökével, Tárnok Máriával.



– Rengeteg, a határon túli magyarokról szóló eseményt szerveznek. Mekkora az érdeklődés a rendezvényeik iránt?

– Tusványos a legnagyobb rendezvényünk, a koncerteken és előadásokon akár tízezer ember is megfordul évente a táborban. A székelyföldi szabadegyetem „kistestvére”, a kárpátaljai sokkal családiasabb, ezen mindössze pár száz ember szokott részt venni. A legutóbbi, 2009. december 4-én szervezett konferenciánkon pedig, amely a romániai forradalomról, a temesvári eseményekről szólt, több mint háromszázan vettek részt – azt hiszem, ez sikernek mondható. Az dén már tizennegyedszerre lesz csángó bál Budapesten. Eleinte az Almássy téri szabadidőközpontban tartottuk, de nagyon hamar kinőtte a bál azt a helyszínt, és a Petőfi Csarnokban folytattuk. Három-négyezer ember látogat el erre a kulturális eseményre évente.

– Tehát sztereotípiák ide vagy oda, sokan érdeklődnek a magyar kisebbségek helyzete iránt, legyen szó a hatalmas erdélyi vagy az apró moldvai, gyimesi közösségről. Van különleges célcsoportjuk, meghatározható olyan speciális réteg, amely érdeklődik a csángó kultúra iránt?

– Eleinte a budapesti táncházak állandó látogatói jöttek a bálra, akik egyébként is foglalkoztak a csángó népművészettel, táncokkal. Az­után egyre többen érdeklődtek a rendezvény iránt, egyre szélesebb lett a spektrum, mind a látogatókat, mind a műsort tekintve. Már szervezett utakkal is készülnek az eseményre, úgy tudom, hogy Csongrádból és Jászberényből is több busszal érkeznek bálozók. Akik jönnek, mindannyian szeretnék támogatni a csángó kultúra fennmaradását, s ez is a lényege az egész rendezvénynek.

– Alakultak-e civil kezdeményezések a bál hatására?

– Igen, ilyen módon is teljesíti küldetését. Újabb egyesületek, alapítványok jöttek létre. Nagyon fontos megemlíteni a Moldvai Csángó Magyar Szövetség kezdeményezését, a keresztszülőprogramot. Ennek a projektnek és az ehhez hasonlóknak köszönhetően csángó gy­erekek ezrei érkeznek Magyarországra nyaralni évente, s természetesen az anyaországi családok által küldött anyagi támogatás sem elhanyagolható jelentőségű.

– Mivel csalogatná a bálra azokat, akik még soha nem vettek részt rajta?

– Például a gyerektáncházzal. A rendezvénynek ez a része az elmúlt években is nagyon népszerű volt: nemcsak a felnőtteknek, hanem az egész családnak lehetőséget nyújt a szórakozásra. Hoznak kicsi, tipegő gyerekeket is a szülők, iskolai néptánccsoportok is érkeznek. Ráadásul a rendezvény ezen program ja ingyenes. Telt házra számítunk.

---

A bál tervezett programja

A bálon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. Délután gyerektáncházzal kezdődik a program, majd este hét órától lépnek színpadra hagyományőrzők Klézséből, Lészpedről, Bogdánfalvából, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Gyimesbükkről és Gyimesfelsőlokról. Az idei műsor Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára épül, aki az archaikus népi imádságok gyűjtésével, rendszerezésével és feldolgozásával vált európai, sőt világhírű tudóssá. Megtekinthetők lesznek Petrás Mária keramikus alkotásai, valamint Maczalik Arnold Puszta kézzel című építészeti kiállítása. A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is közel kerülhet ehhez a kultúrához. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.