Magyar Hírlap online

A csodaszarvas nyomában

Hagyományőrzés, nemzettudat és tudomány: Bíró András Zsolt és a Magyar–Turán Alapítvány jövőre Bugacon folytatja a Kurultajt

	A közös múlt távoli országokat hozott össze a hagyományőrzők eddigi legnagyobb ünnepén (Fotó: MH)

A Magyar-Turán Alapítvány egyéb céljai mellett a valódi tudományos őstörténeti kutatások segítése és koordinálása érdekében alakult meg. Az alapítvány őstörténeti, valamint egyéb magyar vonatkozású kutatómunkájába minél több képzett és tenni akaró szakembert kíván bevonni, hagyományőrző tagozatának pedig az a feladata, hogy hatékonyan segítse a különböző hagyományőrző csoportok együttműködését, bemutassa és összekapcsolja a magyar és a kulturálisan rokon népek hagyományőrző programjait – hangsúlyozza Bíró András Zsolt. Az alapítvány tudományos tagozatának célja továbbá a magyar őstörténet több tudományág együttműködésén alapuló kutatása és a valódi tudományos módszerekkel végzett kutatások újabb eredményeinek publikálása a tudományos élet, illetve "nagyközönség" felé. Ez fontos – véli a kutató –, mivel a tudomány szóhasználata gyakran jelentősen eltér a közbeszéd szóhasználatától, és így bizonyos tudományos munkák, ismeretterjesztő szintű magyarázatok nélkül, teljesen más értelmezését kaphatnak a közbeszédben.

A széles körű, színvonalas tájékoztatás alapvető fontosságú, mivel az őstörténeti kutatások bizonyos kérdései a közgondolkodást – és részben a nemzettudatot – is érinthetik. Magyarországon sok kiváló és nagy múltú tudományos intézet és kutatócsoport létezik, ám a legtöbb állami tudományos intézménynél, különösen a magyarság őstörténet-kutatásában a "helyben topogás" érzékelhető. A tudományos intézményrendszer alulfinanszírozott és legtöbbször a napi fennmaradásért küzd, ráadásul a szervezési és finanszírozási közöny bizonyos témák kapcsán még inkább érzékelhető. Egyes politikusok és érdekcsoportok a nemzettudat megerősödésétől félve legszívesebben száműznék a valós őstörténeti kutatásokat az intézményekből, illetve a közoktatásból – állítja az antropológus.

Valós kutatások

Több intézményben is azok az emberek kerültek döntéshozó helyzetbe, akik karrierjüket és tudományos címeiket nem annyira a tudományos pályafutásuknak, mint inkább a pártállami kapcsolataiknak köszönhették. Az utóbbi évtizedekben, a legtöbb intézetben kinevelődött egy olyan motiválatlan, technokrata réteg, amely talán felettesei irányvonalával nem is ért egyet, ám vélt vagy valós kényszerűségből a végsőkig kiszolgálja azt. Bíró szerint szerencsére egyre inkább a valódi szakemberek alkotnak többséget, és a tudományban ma már – pártállástól, világnézettől függetlenül – inkább az érvek és a kutatási eredmények kapnak hangsúlyt. Reméli, hogy a közeljövőben hazánkban ez utóbbi trend erősödik.

Zavaró, bár korántsem új keletű jelenség a magyar őstörténetet érintő tudománytalan, legtöbbször önjelölt "polihisztor kutatók" által jegyzett kiadványok elszaporodása is, amelyek a magyarsággal hozzák kapcsolatba a baszkokat, keltákat, etruszkokat, óegyiptomiakat és újabban a dél-amerikai indiánokat. A történeti adatok, a tudományosság és legtöbbször az egyszerű logikát is nélkülöző előadások és tanulmányok tömkelegétől szintén meg kellene szabadítani a hagyományőrző rendezvényeket. A Magyar–Turán Alapítvány szellemiségén alapuló Turán Hagyományőrző Szövetséghez eddig már 37 hagyományőrző szervezet csatlakozott a Kárpát-medence minden részéről.

A DNS bizonyít

Bíró András Zsolt a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a Kazah Központi Állami Múzeum együttműködésével szervezte azt a genetikai-antropológiai expedíciót, amelynek célja a nyugat–kazakisztáni Torgaj vidéken élő madjar törzs antropológiai és genetikai jellegének kutatása volt. A törzs több mint száz tagjától vettek DNS-mintát, elemezték, majd összehasonlították azokat a nemzetközi adatbázisokban szereplő negyven népesség Y-kromoszóma adataival. A vizsgálatok során, amelyeket a Budapesti Orvosszakértői Intézet DNS-laborjában végeztek, igen érdekes összefüggéseket figyeltek meg néhány népesség között. Az egyik, hogy a több mint 19 megyéből, négyszáz egyéntől vett magyarországi magyar minta és a torgaji minták között – a hatalmas földrajzi távolság ellenére is – felfedezhető volt a kapcsolat. A vizsgálatok eredményeiből megjelent egy genetikai szakcikk az Egyesült Államokban, a világ egyik legnívósabb tudományos lapjában (American Journal of Physical Anthropology), és a kutatás szakmai visszhangja Londontól Moszkván át Ankaráig igen kedvező volt. Kutatásaikat érik támadások, de a legtöbbjük nem szakmai alapon, hanem inkább bizonyos nyelvészeti hipotézisekből kiindulva fogalmaz meg kritikákat és kétségeket. Bíró úgy véli, hogy ebben a témában nincs is nyelvészeti kérdés. Mint mondja, sohasem állították, hogy a madjarok tudnának magyarul vagy nyelvezetük eltérne a többi, környezetükben élő kazak csoportokétól. Ami a Madjar törzsnevet illeti – teszi hozzá –, "roppant erőfeszítésekkel" persze ki lehet okoskodni egy szó (vagy etnonim) hipotetikus etimológiáját – de ennek vajmi kevés köze van a tudományossághoz.

Az együttműködés haszna

Az etnogenezis, a vándorlások felderítésére önmagában még egy egész tudományág sem képes. Újabb, komoly eredményeket a magyar őstörténet-kutatásban csak a természettudományos ágak szisztematikus, egymás eredményeit elemző és hosszú távú együttműködése hozhat. Bíró András Zsolt úgy véli, egy érdekes szálat mutatnak meg a szerteágazó és összetett magyar etnogenezisből, amely összefüggést mutat ki a mai magyar lakosság egy részének apai felmenői és egy Urálon túli régió mai lakosságának apai felmenői között.

---

Szerveződik a jövő évi Kurultaj

Bugacon lesz a 2010-es minden idők legnagyobb magyarországi Kurultaj kulturális és hagyományőrző rendezvénye – mondták el a szervezők, a Magyar-Turán Alapítvány kurátorai és Szabó László, Bugac polgármestere a beharangozó sajtótájékoztatón. Bugacot a Kurultaj helyszínére pályázó több mint tíz település közül, többek közt a magyar kultúrában, hagyományőrzésben betöltött szerep, a terepviszonyok és önkormányzati források szempontjait mérlegelve szavazta meg a szövetség vezetősége – mondta Ladvenszki Levente, az alapítvány egyik kurátora. A kétévente rendezik meg a Kurultajt, 2010-ben várhatóan 12 ország küldöttsége, a tavalyi nyolcvannal szemben előreláthatóan már több mint száz hagyományőrző csoport vesz részt a találkozón. Ladvenszki hozzátette: a Kurultaj szellemisége és színvonala "kizárja a magyar őstörténetet és hagyományőrzést összezavaró vadhajtásokat". A főszervező, Bíró András Zsolt elmondta, hogy az esemény következő felvonásához, a nagy Kurultajhoz további számos rokon és a magyarsággal kulturális rokonságban álló nép küldöttei is csatlakoznak. Egyre többen jelzik részvételi szándékukat olyan közép-ázsiai országokból, Oroszország egyes területeiről is, amelyek kultúrája a lovas-nomád hagyományokban gyökerezik. Kazahsztán, Üzbegisztán, Törökország, Kirgízia, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és az oroszországi Baskíria, illetve Tatársztán mellett jelen lesz a moldovai Gagauzia és Bulgária küldöttsége is. A Kurultaj szellemisége e népek és a magyarság közös gyökereihez nyúlik vissza, a magyar nemzet egységét hivatott szimbolizálni – jelentette ki a főszervező. A szervezésből a részt vevő országok is kiveszik a részüket: Almatiban információs központot hoznak létre, és Ankarában is felállítanak egy szervezőirodát.