Magyar Hírlap online

Visszás búcsú - Washington mégsem hagyja magára Irakot

Harcoló amerikaiak nélkül is megannyi kérdés egy bukdácsoló rendszerben, az iraki "demokráciában"

Tegnap végleg elhagyták Irakot a harcoló amerikai alakulatok, már „csak” egy 50 ezer főnyi kiképzőcsapat állomásozik az országban, amely az önálló iraki békefenntartó erők acélozásán munkálkodik, vitatott sikerekkel. A vezetők mindezek ellenére továbbra is derűlátók, a valóság azonban ennél sokkal keserűbb képet mutat.

Augusztus 31. A tegnapi nap mindenképpen mérföldkő lehet az amerikaiak iraki szerepvállalásában, de nem biztos, hogy úgy, ahogyan azt Washington szeretné. A jelen – igen törékeny – politikai helyzetben ugyanis nem szavatolt, hogy az Egyesült Államok-importálta demokráciát amerikai fegyverek nélkül hosszú távon meg lehet óvni, pedig egyértelmű, hogy ez Barack Obama szándéka. Az elnök, aki jelentős sikerként könyvelheti el, hogy a 2008-ban, a választási kampány során megígért határidőig csökkentette az iraki jelenlétet, nem örülhet felhőtlenül. Erről a bagdadi politika (is) tehet, amely a márciusi választások óta nem tudja kormányozni az országot. A jelenlegi miniszterelnök, Nuri al-Maliki ugyanis képtelen megegyezni utódjelöltjével, a választásokon győztes – önmeghatározása szerint felekezeti felhangoktól mentes – Iraki Blokk vezetőjével, Ijad Allavival, aki azóta nem hajlandó tárgyalni Malikivel, amióta az nemrég leszunnitázta platformját. A választásokon harmadikként befutó síita Iraki Nemzeti Szövetség sem tárgyal Malikivel, mert nem szeretné őt újra az ország élén látni. Megegyezésnek tehát nyoma sincs, ami a síita–szunnita viszony további elmérgesedéséhez és a szélsőséges csoportok megerősödéséhez vezethet, amelyek – immár harcoló amerikai csapatok híján – könnyebben használhatják ki a bagdadi hatalmi vákuumot.

Ezt Washington nem engedheti, s a napokban Bagdadba utazó és a kivonulást katonáival ünneplő amerikai alelnök meg is jegyezte, hogy országa nem hagyja magára Irakot. A szép szavakat Maliki kormányfő fűzte tovább, aki tegnapi televíziós beszédében kijelentette: Irak mától független állam. Bátor kijelentését azzal tetézte, hogy szerinte az iraki fegyveres erők képesek lesznek fenntartani a békét az amerikaiak 2011 végére tervezett teljes kivonulása után is. Beszédes, hogy a nála némiképp hozzáértőbb vezérkari főnöke néhány hete még ennek ellenkezőjét állította. Bárhogyan is alakul, Barack Obama – ha reális esélyekkel szeretne indulni az újraválasztásáért – már nem engedheti meg, hogy a jövő évi határidőt módosítsa. Az amerikai elnök, aki közép-európai idő szerint ma hajnalban értékelte az eddigi iraki szerepvállalást, óvatosan kell, hogy kezelje eddigi sikereit, hiszen Irakban – akármennyire is fájó számára – egyelőre szükség van rájuk.

---

Bajosan aknázható ki az iraki olaj

A zavaros iraki politikai helyzetben kérdéses az is, hogy Irak fő exportcikkét, az olajat hogyan tudnák kielégítően hasznosítani. Legitim vezetők híján ugyanis a már induló, a két nagy olajvállalattal, a BP-vel és a Lukoillal aláírt projektek is döcögve haladnak, pedig megvalósulásuk létkérdés lenne az életképes gazdaság megteremtésében. A törékeny berendezkedésre és az etnikai megosztottságra jellemző, hogy a mára megerősödött és függetlenségre vágyó, hatmillió fős kurd kisebbség területén 45 milliárd hordóra becsülik az olaj mennyiségét, a kitermelés azonban itt is akadozik. A külföldi cégekkel kötött megállapodásokat ugyanis az iraki olajminisztérium illegálisnak tartja, így késlekedik az új olajtörvény elfogadása is. (MH)

Hirdetés:
Külföldre utazik? Kössön utasbiztosítást: akár már napi 260 forinttól biztonságban lehet!
Utasbiztosítás kalkulátor