Magyar Hírlap online

Vérpadra vinnék az országot

Liberális kamerádok újabb összefogása hazánk ellen külföldön

Guy Verhofstadt flamand liberális politikus – korábbi belga miniszterelnök – volt a házigazdája annak a brüsszeli sajtótájékoztatónak, amelyet Konrád György magyar írónak szervezett a liberális EP-frakció. Verhofstadt a tájékoztató bevezetőjében közölte, hogy a magyar téma napirendre tűzését szeretnék elérni a hétfői EU-csúcson, amelyet pedig alapvetően gazdasági, pénzügyi témák megvitatására hívtak össze.

Mint a Wikipédia emlékeztet rá, Verhofstadt második, 2003-as kormányalakítása jelentős nehézségekbe ütközött azért is, mert nemzetközi téren nagy tiltakozást váltott ki az általa vezetett korábbi kabinet idején elfogadott törvény az univerzális kompetenciáról. Ennek alapján Belgiumban vádat lehetett emelni a világon bárhol, bárki által elkövetett emberiségellenes bűntettek miatt; így például eljárás indult Augusto Pinochet volt chilei diktátor ellen. Az ilyen bírósági eljárásoknak gyakorlati következményei alig voltak, viszont súlyos diplomáciai bonyodalmakat okoztak. Verhofstadt második kormánya végül azután tette le az esküt, hogy megegyeztek abban, az említett törvényt jelentősen enyhítik.

Ehhez képest Verhofstadt – mint ahogy azt a napokban tette – pénteken is hazánkkal volt elfoglalva. A liberális politikus kitért arra is, hogy a Velencei Bizottság már nyolc magyar törvényt vizsgál, s az Európai Bizottság a médiaszabadság európai, nem kis részben magyarországi helyzetét tanulmányozza.

A belga liberális politikus elmondta, hogy az EP szabadságjogi bizottságában február 9-én meghallgatást tartanak, és azon a magyar civil társadalom képviselőinek szándékoznak szót adni.

A sajtótájékoztatón Konrád György író, az SZDSZ egykori prominens alakja hangot adott azon aggodalmának, hogy Magyarországon újfajta pártállam van kialakulóban. Szerinte Magyarországon – azon túl, hogy visszaszorul a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszere – az elmúlt másfél évben „dilettáns elképzeléseket” is megpróbáltak megvalósítani, amelyek azonban nem hoztak eredményt. Példaként az ország eladósodottságának mértékét említette. „Ugyanabban a légkörben érzem magam, mint amilyet hátrahagytunk 1989-ben” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Konrád György.

---

A kisember nem számított

Amint azt 2007-ben Laczik Erika és Szarka Ágota a Magyar Nemzetben megírta, „az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő, Konrád György és társai ügyében nyitott dosszié anyagából kiderül, hogy Konrádot 1974. október 22-én őrizetbe vették »a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjével szembeni gyűlölet felkeltésére alkalmas iratok« készítéséért és terjesztéséért”. Az eljárás tulajdonképpen Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című írás miatt indult, amelynek egyik kéziratát Konrád előzetes megbeszélés nélkül rejtette el Sándor Ernő nevű sógoránál. 1974. október 27-én Konrád megjelent Sándor Ernő lakásán a vizsgálati osztály tisztjeivel, akik előtt az író azt kérte, rokona vegye elő a kéziratokat. A Foktői fedőnevű titkos megbízott egyik jelentésében Hernádi Gyula a következőket mondta: „Haragudott Konrádra. Mint mondta, mindenki játszhat a saját sorsával, de nem volt szép Konrádtól, hogy sógorára, Sándor Ernőre bízta a kéziratot, s ezzel szegény kisembereket is belesodorta egy számukra kellemetlen szituációba.” Sándor Ernő sohasem kapta meg a számára oly fontos másfél éves japán ösztöndíjat. Ellentétben Konráddal, aki levelet írt Kádár Jánosnak, útlevelet kért, amelyet meg is kapott – közölte a Magyar Nemzet.