Magyar Hírlap online

2012. február 12., vasárnap, Lídia, Lívia
2010-03-09

Tőkést rágalmazta az ismeretlen szekus Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A romániai magyar EP-képviselő beperli a vádakat megjelentető bulvárlapot

Alantas módszerekkel vágott vissza a még ma is tovább élő Securitate Tőkés Lászlónak, miután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrég leköszönt püspöke a közelmúltban megkezdte az egyházát megfigyelő román kommunista titkosszolgálat kapcsolati rendszerének nyilvánosságra hozatalát. Tőkés László perel.

Az egykori lelkész elszigetelése és lejáratása volt a titkosszolgálat célja – állapította meg a CNSAS (Fotó: Leéb Ádám)

A módszer egyszerű és alantas, ugyanakkor erőltetett is: egy nagyváradi román botránylap elővett egy névtelenül nyilatkozó egykori szekus tisztet, aki megpróbálta ismét „hírbe hozni” Tőkés Lászlót. Az újságnak ez az ismeretlen személy nyilatkozta éppen azt: neki kellett elintéznie, hogy Tőkés László 1989 előtt Temesvárra kerüljön. Az illető ezért felvette a kapcsolatot Papp László nagyváradi református püspökkel, akit hosszú ideig unszolt, hogy Tőkést egy találomra kiválasztott romániai településre küldjék. „Temesvárt választottam, mert ott szem előtt lesz. (…) Legyen világos: Tőkés Lászlót a Securitate nevezte ki temesvári lelkésszé. Nem kellett feltétlenül írásban jelentenie, elég volt, ha csak találkozott az embereinkkel, és beszélt bizonyos személyekről. De lehet, hogy nem is ezt tette… Nekünk hazudott. A magyar titkosszolgálattal jobban együttműködött” – mondta az ismeretlen nyilatkozó, aki egyenesen odáig ment, hogy azt állítsa: „Tőkés ma is aktív tagja a magyar hírszerzésnek, sőt az 1989-es temesvári forradalmat is külföldi szolgálatok zsoldjában robbantotta ki.”

Demeter Szilárd, Tőkés László sajtófőnöke lapunknak elmondta: már szinte számítottak is egy újabb hasonló támadásra. Tőkés László rögtön beperelte a Ghimpele de Bihor című újságot és a benne megjelent cikket jegyző főszerkesztőt. Keresetében 4,5 millió forintnak megfelelő nem vagyoni kár megtérítését követelte lejben, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a cikk írója még azt sem vette figyelembe, hogy a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács (CNSAS) már csaknem tíz éve megállapította: Tőkés László nem működött együtt a volt politikai titkosrendőrséggel.

Az akkori vizsgálat azután kezdődött, hogy a református püspök beperelte az Associated Press hírügynökséget és bukaresti tudósítóját, mert azt állították, hogy együttműködött a szekuval.

Az átvilágító testület a Tőkésről fellelhető tizenöt titkosszolgálati dosszié áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy Tőkést nem csupán megfigyelte a Securitate, hanem célul tűzte ki elszigetelését és lejáratását is.

Mint ismert, februárban Tőkés László két alkalommal is nyilvánosságra hozta a Securitate azon tisztjei-nek, illetve tartótisztjeinek (összesen 136 személynek) a nevét, akik a romániai református egyházat megfigyelték.


Megzsarolt református besúgók
A Krónika és az Új Magyar Szó című erdélyi napilap tegnapi számában arról írtak, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) nemrég leköszönt püspöke, Tőkés László újabb, az egyházat megfigyelő tartótisztek, besúgók és megfigyeltek nevét tartalmazó listát tett közzé. Tőkés szerint Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor, Csomay Árpád, a KREK generális direktora, valamint Mikló Ferenc nagyszalontai esperes is együttműködött a titkosszolgálattal. Veres-Kovács állítja, hogy többévnyi zsarolás után írta alá a beszervezési nyilatkozatot. Mikló arról beszélt, hogy harmadéves egyetemista volt, amikor megkörnyékezte a titkosszolgálat, és azért írta alá a beszervezési nyilatkozatot, mert megfenyegették, hogy kirúgják a teológiáról.
(MTI)


A fekete márciusra emlékeznek
Petőfi-emléklap a helytállásért elismerést ad át csütörtökön a budapesti Terror Házában Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke Lőrinczi Józsefnek, Sütő Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, valamint posztumusz Puczi Bélának, Szilveszter Kis Péternek és Tóth Árpádnak. Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március hőseinek és áldozatainak emlékére a múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány által rendezett eseményen beszédet mond Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója, Tőkés László, valamint Kincses Előd, a Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front és Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alelnöke. A húsz évvel ezelőtti, marosvásárhelyi harcokban öten meghaltak és csaknem háromszázan megsebesültek.
(MH)

 

Kristály Lehel

 


Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Magyar lélek Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

„Magyarországnak semmi értelme” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban

Provokálják a civil tömeget Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek

ORBÁN: EL AKARTAK MOZDÍTANI

A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése

Leantiszemitázták hazánkat Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Magyar vadliberálisok fújták a passzátszelet a brüsszeli meghallgatáson

ELHUNYT CSURKA ISTVÁN

In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása

Az árok partjai Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Uniós deficit Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

"Mi adhatnánk kölcsön az IMF-nek" Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe

ORBÁN: A KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBA KELL LÉPNI

Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel

TERÍTÉKEN A MAGYAR HELYZET BRÜSSZELBEN

Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett

Ételosztás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont