2012-02-09
Tankok ostromolják a szír felkelőket
Bassár el-Aszad és rezsimje nem szünetelteti a hónapok óta tartó vérontást
Megöltek csaknem hetven embert a szíriai kormánycsapatok a Homsz városa ellen tegnap hajnalban indított támadásban. Miközben a felkelőkre egyre hevesebb tűz zúdul, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök úgy nyilatkozott: a nemzetközi közösségnek hagynia kell, hogy a szíriaiak maguk döntsenek sorsukról.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csak megerősítette azt az orosz álláspontot, amelynek jegyében külügyminisztere, Szergej Lavrov megpróbált közvetíteni a szíriai vezetés és az ellenzék között keddi damaszkuszi útja alkalmával. A szíriai felkelők központjának számító Homsz ostroma azonban Lavrov látogatása után újult erővel folytatódott, annak ellenére, hogy az orosz külügyminiszter ígéretet kapott Bassár el-Aszad elnöktől a hónapok óta tartó vérontás beszüntetésére. A várost február 4. óta tartják tűz alatt a kormányerők, s az ágyúzásnak eddig csaknem 350 halálos áldozata van.
A lakosok beszámolói szerint tegnap reggel felerősödött az össztűz, amelynek fedezete alatt a városba behatoltak a kormánykatonaság harckocsijai, és hamarosan elérik a sűrűn lakott területeket. Emellett a kormányhoz hű szabadcsapatok fegyveresei is megjelentek, és terrorizálják a lakosságot. A jogvédő csoportok értesülései alapján ezek a fegyveresek több házat is lerohantak, és legalább kéttucatnyi ártatlan polgári lakost, teljes családokat mészároltak le. Aszad elnök ennek ellenére nem hajlandó felhagyni a lázadók fellegvárának ostromával, egészen addig, amíg „a rend” helyre nem áll. Az állami hírügynökség szerint ugyanis „fegyveres terrorcsoportok” aknavetőkkel támadták a várost. Többek között tűz alá vettek rendőrségi ellenőrzőpontokat, és három aknájuk állítólag eltalálta az ország két olajfinomítójának egyikét is. A hírügynökség nem közölte, mekkora kár keletkezett a létesítményben.
A Homsz elleni támadás nyomán ugyanakkor felerősödött Damaszkusz nemzetközi elszigeteltsége is. Az öbölmenti országok hazarendelték külképviseleteik vezetőit, és kiutasították a szír nagyköveteket. Számos európai ország szintén hazahívta diplomatáit, miközben az amerikaiak bezárták damaszkuszi külképviseletüket. Oroszország és Kína ugyanakkor továbbra is akadályozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélő határozatot hozzon a szíriai vezetés ellen. Az Európai Unió a diplomáciai nyomás fokozása érdekében újabb szankciókat készít elő a tavaly március óta csaknem hétezer ember haláláért felelős damaszkuszi rezsim ellen. Brüsszeli források szerint a tervezett intézkedések közt szerepel a szíriai központi bank vagyonelemeinek befagyasztása, valamint importtilalom bevezetése a szíriai eredetű foszfátra és nemesfémekre. A damaszkuszi hatalom pénzügyi helyzetét igen érzékenyen érintené a foszfátexportjának negyven százalékát felvevő uniós piac kiesése. A javaslatok között szerepel a polgári légi közlekedés bojkottja is, de ez egyelőre nem élvezi a tagországok mindegyikének támogatását. A szankciók lényege ugyanis az lenne, hogy azok minél kevesebb megszorítást jelentsenek a polgári lakosságnak. Az újabb intézkedésekről várhatóan e hónap végén döntenek a tagországok külügyminiszterei.
Szalontay Mihály