Magyar Hírlap online

Szocialista az EP élén

Martin Schulzra meglepően kevesen szavaztak

Meglepően kis többséggel választották meg az Európai Parlament új elnökének tegnap Martin Schulzot. A német szociáldemokrata politikus korábban többször is hevesen támadta Magyarországot, az utóbbi időben azonban – gyaníthatóan összefüggésben kompromisszumot igénylő új posztja miatt – visszább vett a bírálatokból.



Mindössze 387 szavazattal választották meg tegnap az Európai Parlament elnökévé Martin Schulzot. Az uniós szokásjog szerint a két legnagyobb frakció, a néppárti és a szocialista az ötéves ciklus felénél „vált elnököt”, s rendszerint mind a két pártszövetség megszavazza a másik jelöltjét. Ennek megfelelően a most leköszönt parlamenti elnököt, a lengyel Jezry Buzeket 555 szavazattal választották meg 2009-ben. A német szociáldemokratára adott voksok száma azonban azt mutatja, hogy a néppárti frakció egy része nemet mondott a titkos szavazáson a konfrontatív politikusra – a két nagy frakciónak összesen 449 képviselője van, a liberálisok és az euroszkeptikusok most saját jelöltjükre szavaztak, a zöldek és a radikális baloldaliak egy része utóbbiakat támogatta, mások nyíltan tartózkodtak.

Az 56 éves Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő, de igazából csak 2003-ban figyelt fel rá a szűk uniós mezsgyén kívül mozgó médiavilág, amikor Silvio Berlusconi azt mondta róla, „lehetne akár kápó”, vagyis koncentrációs tábor őre is. A volt olasz kormányfővel való szópárbaja aztán a szocialista frakció élére emelte. Schulz frakcióvezetőként lelkes támogatója volt Gyurcsány Ferenc kormányának és politikájának, akkor például fel sem merült benne, hogy a jegybanki alelnökök számának növelése bármilyen problémát jelenthet. A német szo­ciáldemokrata politikus az Orbán-kormány megválasztása után folyamatosan támadta Magyarországot, az új kabinet intézkedéseit. Gyurcsány után nyíltan kiállt Mesterházy Attila mellett is, az Orbán elleni összefogásra biztatva mindenkit – Gyurcsányról az MSZP-ből való kiválása után egyébként már csalódottan nyilatkozott. „Hálából” tavaly megkapta az MSZP-közeli Szabad Sajtó díjat is. Az utóbbi időben ugyanakkor, gyaníthatóan „készülve” a kompromisszumot igénylő elnökválasztásra, érezhetően visszavett a bírálatokból. A mostani szavazati arány azonban arra utal, hogy nem csak a 14 fideszes néppárti képviselő érezte úgy, Schulz alkalmatlan a pozícióra. A politikust megszavazók közül is többen úgy nyilatkoztak: komoly kételyekkel várják, hogy miként emelkedik majd fel pártok fölötti feladatához, ahhoz, hogy az egész Európai Parlament nevében kell megszólalnia.

---

Schulz-nyilatkozatok

- „Európában mindenkinek támogatnia kell a demokratikus ellenzéket Magyarországon. Ha így teszünk, Orbán kudarcot vall.”

- „Teljes támogatásomról biztosítom Mesterházy Attila azon törekvését, amely az MSZP megújítására és korszerűsítésére irányul.”

- „Magyarország többé-kevésbé csődben van.”

- „Mi, európai szocialisták mindig és mindenkor támogattuk Gyurcsányt.”

---

Negatív előjelek

2 perces interjú: Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője

– Mindössze 387 szavazattal lett az Európai Parlament (EP) elnöke Martin Schulz. Az EP két legnagyobb frakciója egy korábbi alku értelmében megszavazza a másik jelöltjét, ebből azonban úgy látszik, nem mindegyikük támogatta a szociáldemokrata politikust. A magyar néppárti frakció igen?

– Valóban volt egy egyezményes alkunk, amint azt előzőleg megerősítettük. Hogy aztán ezt mindenki betartotta-e, azt már nem tudom, miután a szavazás titkosan zajlott. A voksokat összeadva azonban nagyon valószínű, hogy egyesek nem szavaztak rá. Persze az sem titok, hogy Schulz nem túlságosan népszerű, sokak szerint agresszív stílusa miatt.

– Magyarország szempontjából nézve mit jelent, hogy Orbán Viktort és kormányát élesen bíráló elnököt kapott az Európai Parlament?

– Az utóbbi időkben mérsékeltebb lett Schulz, EP-elnökként persze kompromisszumkészséget kell sugároznia. A legjobb, amit remélhetünk, hogy tartja magát ígéretéhez, miszerint „semleges” parlamenti elnök lesz – negatív előjelekkel.