2012-01-24
Olajembargó az iráni kormány ellen
Csak az ázsiai nagyhatalmak bevonásával kényszeríthető Teherán arra, hogy lemondjon az atomfegyver-fejlesztés folytatásáról
Olajembargót fogadtak el tegnap Iránnal szemben az Európai Unió külügyminiszterei, és befagyasztották a teheráni központi bank európai betétjeit is, hogy a rezsim ne finanszírozhassa nukleáris programját, amelynek célja a brüsszeli gyanú szerint atomfegyverek kifejlesztése lenne.

Késleltetett olajembargót vezetett be tegnap az Európai Unió Iránnal szemben. Ennek értelmében azonnali hatállyal megtiltották a nyersolaj és a kőolajtermékek szállítására vonatkozó új szerződések megkötését. Tilos emellett az olajipari technológia kivitele is Iránba, és ottani vegyes vállalatok alapítása is. A jelenleg érvényben lévő szerződéseket azonban csak öt hónapos késleltetéssel, vagyis július elsejével mondják fel. Az átmeneti időszakban, május elején végeznek majd felülvizsgálatot, ekkor derül ki, hogy fennállnak-e még a szankciók további fenntartásának feltételei, vagy sikerült meggyőzni az irániakat arról: tegyenek le a nukleáris fegyverek kifejlesztéséről.
Erre szólította fel a teheráni vezetést Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia államfő is. „Nem fogadjuk el, hogy Irán nukleáris fegyverrel rendelkezzen. Mostanáig nem tartotta tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, s már most erőszakot és fenyegetettséget jelent a teljes régióra” – hangsúlyozta közös közleményében a három európai nagyhatalom vezetője. Merkel, Sarkozy és Cameron azt is kijelentette, olyan intézkedéseket szorgalmaznak majd, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az iráni rezsim továbbra is finanszírozni tudja nukleáris programját.
Az orosz kormányzat szerint ez az európai lépés aligha fogja eltéríteni az irániakat szándékaiktól. Az amerikai kormány ugyanakkor lelkesen üdvözölte a döntést, hasonlóképpen az izraelihez. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyanakkor bejelentette, hogy január 29. és 31. között újabb küldöttséget meneszt Teheránba a vitás kérdések tisztázására.
Az iráni olajexportnak csak alig az egyötödét veszi fel Európa, a legnagyobb felhasználók között az olaszokat és a görögöket találjuk. Az utóbbiak rendkívül kedvező feltételek mellett kapják a nyersanyagot Teherántól, a szerződések újrakötése egy másik szállítóval, hatalmas érvágás lenne az egyébként is padlón lévő görög gazdaságnak. Az iráni olajexport csaknem kétharmada azonban Ázsiában talál vevőre, vagyis csak egy teljes globális embargó kényszerítheti térdre az iráni vezetést. Az irániak erre az esetre a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőznek, ahova tegnap újabb amerikai, brit és francia hadihajók érkeztek.
Szalontay Mihály