Magyar Hírlap online

"Ökoatombomba" fenyeget?

A gigantikusra tervezett verespataki zagytározó veszélyeire hívta fel a figyelmet Tőkés László

Felszólította Martin Schulzot, az Euró­pai Parlament (EP) elnökét Tőkés László erdélyi EP-képviselő, hogy járjon közben az Európai Bizottságnál és Romániánál annak az uniós határozatnak az életbe léptetéséért, amely a ciánalapú bányászat tilalmának kimondását kezdeményezte az egész államszövetség területén.



Felerősödtek a verespataki cián­technológiás bányaberuházást ellenző hangok Európában. Az erdélyi településre tervezett beruházás immár több mint tíz éve váltakozó erősséggel, de változatlan időszerűséggel foglalkoztatja a hazai és a külföldi politikai-társadalmi közvéleményt.

Kedden Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP-képviselő szervezésében tartottak Brüsszelben közmeghallgatást a cián használatának veszélyeiről, s ugyanazon a napon széles körű tiltakozóakció-sorozatot szervezett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi egyesület Kelet- és Közép-Európa több országának fővárosában – egyebek mellett Magyarországon és Romániában – a tizenkét évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófa évfordulója alkalmából. A bukaresti tiltakozók Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter irodájába is behatoltak, s ott a fűtőtestekhez láncolták magukat.

A szerda esti brüsszeli mini plenáris napirenden kívüli felszólalásai rendjén Tőkés László az egyre inkább kiéleződő, botrányos bányaügyi helyzethez szólt hozzá, arra szólítva fel Martin Schulz EP-elnököt, hogy járjon közben az Európai Bizottságnál (EB) és Romániánál az Európai Parlament által 2010 tavaszán minősített szavazattöbbséggel elfogadott határozat életbe léptetése érdekében, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az egész unió területén. Mint ismeretes, az akkori parlamenti döntés előadói Áder János és Tőkés László európai parlamenti képviselők voltak.

Mostani felszólalásában az erdélyi képviselő arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy az EB-t a képviseleti demokrácia alapelve, illetve az euró­pai törvényhozás ennek értelmében elfogadott határozata szinte semmire sem kötelezi, mivel a tagállami illetékesség szabadsága felülírja ezeket. „Egyszóval: ilyen esetekben a demokratikus közakarat szabálya – a demokratikus Európában! – érvényét veszti” – fogalmazott Tőkés. Szerint ez az önellentmondásos demokráciadeficit annál is súlyosabb, mivel a gigantikus verespataki zagytározó – a bányaterv megvalósulása esetén – időzített ökológiai atombombaként fenyegetné az egész Kárpát-medence, a marosi–tiszai vízgyűjtőterület, Erdély, Románia és Magyarország élővilágát.