2010-03-06
Nagyon rosszkor, rossz időben
Népirtás volt az amerikai külügyi bizottság szerint
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága minimális többséggel, 23:22 arányban elfogadta, hogy 1915-ben Törökország a népirtás bűnét követte el az örmények ellen.
Ankara dühösen reagált – török lapok szerint még az incirliki amerikai légi támaszpontot is bezárhatják.
A szavazás pikantériája, hogy Barack Obama elnök a választási kampányában megígérte: szándékában áll az örmények tragédiáját népirtásnak minősíttetni. Hillary Clinton külügyminiszter azonban mindent bevetett, hogy a szavazást elnapolják. Clinton elismerte, hogy a kormányzat álláspontja megváltozott, de arra hivatkozott, hogy „a körülmények nagyon megváltoztak”. Szerinte a mostani politikai szavazás megakadályozhatja azt a megbékélési folyamatot, amely tavaly októberben kezdődött meg a száz éve viszálykodó felek között.
Tavaly ugyanis a két ország történelminek nevezhető megállapodásokat kötött egymással, amelynek nyomán megindult a kölcsönös közeledés. Ezek a megállapodások azonban ratifikálásra várnak. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter bejelentette, hogy a parlamenti megerősítés most veszélybe került, de Ankara mindenképpen szeretné normalizálni kapcsolatát Örményországgal.
A török államfő, valamint a miniszterelnök már nem volt ilyen nyugodt. Abdullah Gül elnök kijelentette, hogy történelmi igazságtalanság történt, mégpedig politikai háttérrel. Recep Tayyip Erdogan kormányfő pedig közölte: Törökországot olyan bűnnel vádolják, amelyet nem követett el, és ennek a török–amerikai kapcsolatok látják kárát.
Az incirliki amerikai bázis kulcsfontosságú szerepet játszik az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai erők utánpótlásában. A Hürriyet című lap írta, hogy bezárása nyomán az Egyesült Államok nehéz helyzetbe kerül.
Washington és Ankara egyaránt abban reménykedik, hogy a külügyi bizottság határozata nem kerül a törvényhozás elé; ezt történt 2007-ben is, amikor Bush elnök „eltérítette” a szavazást. A törökök elismerik, hogy az első világháború zavaros éveiben „történtek atrocitások”, de tagadják, hogy az örmények elpusztítása szervezetten, központi utasítások alapján folyt. Több százezer, de lehet, hogy másfél millió ember halt meg.
Fodor György