2012-02-07
Moszkva nem adja Aszadot
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a szíriai vérengzésekért a hatalom és az ellenzék is felelős
Oroszország nem hagyja, hogy a Nyugat leváltsa Bassár el-Aszadot, a szíriai helyzet rendezését pedig csak az államfő és az ellenzék tárgyalásai útján tartja elképzelhetőnek. Minden más esetben újabb orosz vétó várható a Biztonsági Tanácsban.

Négy nap. Az Egyesült Államoknak és nyugati szövetségeseinek ennyit kellett volna mindössze várni, hogy egységes és végrehajtható ENSZ-határozat szülessen Szíriáról – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanis ma Damaszkuszban tárgyal, s Moszkva kérte a Biztonsági Tanácsot, várják meg a látogatás eredményét, mielőtt bármiről döntenek. A kérést szombaton nem vették figyelembe New Yorkban: a „nyilvánvaló tiszteletlenség” mögött az oroszok szerint a Fehér Ház áll, amely az elnökválasztási kampányban akar „külpolitikai sikerpontokat” felmutatni, egy „újabb győztes forradalommal” teljessé téve Barack Obama „arab tavaszos trófeagyűjteményét”. Emiatt Washington mindenképpen egy Szíriát elítélő, Bassár el-Aszadot távozásra szólító határozatot akart elfogadtatni. Ez az oroszok – és az álláspontot osztó kínaiak – szerint az első lépés a líbiai forgatókönyv felé, és épp ezért elfogadhatatlan. Így szombaton megvétózták a határozattervezetet.
A vétó felháborította a nyugati vezetőket, akik szerint Damaszkusz ezzel felhatalmazást kapott az ellenzékkel való erőszakos leszámolásra. „A hisztérikus nyilatkozatok célja elrejteni a tényeket, vagyis azt, hogy a szíriai erőszakcselekményeket több forrás táplálja” – reagált Szergej Lavrov, az ellenzékhez közel álló szélsőséges fegyveres csoportokra utalva. Az orosz diplomácia vezetője szerint a határozat elfogadása állásfoglalást jelentett volna egy polgárháborúban, mivel számos követelést támasztott a szíriai kormányzattal és fegyveres erőivel szemben, az ellenzék erőszakos elemeivel szemben azonban szinte semmit.
Moszkva szerint a rendezés egyedüli útja az, hogy az ellenzék tárgyalóasztalhoz üljön Aszaddal. Erre azonban a Nyugat kézzel fogható támogatását érző felkelők nem hajlandók, számukra immár csak a teljes „rendszerváltás” felel meg. Jelzésértékű, hogy a felkelőket képviselő egyik mozgalom sem fogadta el az oroszok tavalyi tárgyalási ajánlatát. Mindezek fényében kérdéses, hogy Lavrov mai damaszkuszi látogatása milyen kiutat eredményezhet a patthelyzetből. Az Egyesült Államok mindenesetre tegnap bezárta damaszkuszi nagykövetségét, miután a hatóságok nem orvosolták biztonsági aggályaikat. Az ellenzék bázisának számító Homsz városában tovább folynak a harcok. Az ellenzék szerint a hadsereg löveti a települést.
Máté T. Gyula