Magyar Hírlap online

Lev Tolsztoj sétány a Városligetben

Tarlós István: magyaroknak és oroszoknak van mit tanulniunk egymástól

Feledtetheti a Moszkva tér átnevezése utáni rövid orosz–magyar diplomáciai „mosolyszünetet”, hogy tegnap Lev Tolsztojról nevezték el a Városliget egyik sétányát.



„A közéleti szereplők, politikusok, diplomaták közös ügye, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítsük egymás jobb megismerését. Meggyőződésem, hogy magyaroknak és oroszoknak van mit tanulnunk egymástól” – mondta tegnap Tarlós István a Városligetben, a Lev Tolsztoj orosz íróról elnevezett sétány avatásán. A főpolgármester szerint „látszólag egy eddig névtelen sétányt avatunk, ám valójában ezzel a ceremóniával közelebb hozzuk egymáshoz a magyar és az orosz népet”. Megjegyezte: a továbbiak­ban is fontosnak tartja, hogy városvezetőként elősegítse Magyarország és Oroszország kapcsolatainak fejlesztését, és megköszönte az orosz nagykövet partnerségét.

Alekszandr Tolkacs, Oroszország budapesti nagykövete szerint a Tolsztoj sétány egy újabb „összekötő láncszem” a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokban. Tolsztoj életművét világszerte nagyra becsülik – hangoztatta. Kifejtette: az orosz író azokat az értékeket tartotta fontosnak, amelyek összekötik az embereket, mint amilyen a család, a szeretet, az alkotás és az őszinte kapcsolatok.

Szűcs Olga, a sétány elnevezését kezdeményező Tolsztoj Társaság elnöke a „névadó ünnepségen” hangsúlyozta: a sétány avatása a magyar és orosz együttműködés fontos állomása, és remélhetőleg hamarosan az író mellszobrát is elhelyezhetik itt. A főpolgármester októberben javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig december közepén hagyta jóvá, hogy a Városligetben található, a Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő névtelen sétány Lev Tolsztoj nevét vegye fel. Miután tavaly májusban a Moszkva tér nevét a fővárosi önkormányzat Széll Kálmán térre változtatta, mosolyszünet állt be az orosz–magyar viszonyban. Az orosz fővárosban nem értették sem a lépés időzítését, sem indokait. A Tolsztoj sétány avatása érezhető és értékelhető gesztus Moszkvának, hogy a II. kerületi névváltás nem Oroszország ellen irányult.

---

Több mint gesztus

Változtat-e bármin az, hogy egy tér milyen nevet veszít, vagy egy sétány milyen nevet kap? Fog-e emiatt kevesebb vagy több szabolcsi almát rendelni az orosz vállalkozó? Kihat-e ez a gáz- és olajszerződésre? Jobb vagy rosszabb lesz ettől a magyar befektető helyzete Moszkvában, hoz vagy nem hoz pénzt Magyarországra az orosz vállalat? Ha minden rendben van, akkor mindennek semmi jelentősége. Két éve azonban a szocialisták politikai­lag és gazdaságilag elaknásított kapcsolatot hagytak az Orbán-kormányra. Az MSZP vállalkozói magánosították a kétoldalú viszony szinte minden területét, Gyurcsány, majd Bajnai pedig ehhez politikai fedést biztosított. Volt üzlet Moszkva és Budapest között, csakhogy az nem az országnak, hanem a szocialista gazdasági lobbinak profitált. Ezen nem lehetett nem változtatni. Mindezt ellenszélben, amikor a profitjukat veszni látó emeszpés seftelők lépten-nyomon betartottak, Moszkvában is, Budapesten is. Ebben a helyzetben, a gesztus, még egy egyszerű névadó is bizalmat teremthet, és bizony akár több szabolcsi almát is jelenthet. (MTGY)