Magyar Hírlap online

Kína áldozna az euróra

A pekingi vezetés nem hajlandó növelni a Teheránra nehezedő nyugati nyomást

Kína tanulmányozza, miként tudná növelni hozzájárulását az euró­pai mentőalapokhoz - jelentette be Ven Csia-pao kínai kormányfő az Angela Merkel német kancellárral folytatott pekingi tárgyalásait követően. Merkel emellett megpróbálja meggyőzni kínai partnereit arról, hogy gyakoroljanak nyomást Iránra az ottani atomprogram leállítása érdekében.



Kína fontolgatja részvételének bővítését az európai mentőalapokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csatornáin keresztül - nyilatkozta tegnap újságíróknak a kínai kormányfő. Ven Csia-pao ugyanakkor nem hagyott kétségeket afelől: Brüsszel csak akkor számíthat Peking aktívabb részvételére, ha először elvégzi a saját házi feladatát. Vagyis a kínaiak nem kívánnak vezető szerepet játszani az európai pénzügyi konszolidációban, és csak akkor lesznek hajlandók befektetni az európai mentőalapokba, ha azok működőképessége már szavatolható. Az állandó európai mentőalap a német tervek szerint ez év második felében állna fel 500 milliárd eurós fedezettel, amihez még az IMF is hozzá szeretne tenni ugyanennyit. A 3200 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkező kínaiak részvétele itt meghatározó lehet. Emellett tartalékainak is közel egynegyedét euróban tartja, vagyis egyáltalán nem közömbös neki sem a közös európai valuta sorsa.

Pekingnek is elemi érdeke ugyanakkor az unió gazdaságának stabilizálása, hiszen legnagyobb exportpiacáról van szó – a kétoldalú kereskedelem értéke csak Németországgal 145 milliárd eurót tett ki a múlt évben, amiből 80 milliárdra rúgott a kínai export. Ugyanakkor dinamikusan, csaknem 22 százalékkal gyarapodott a kínai import is Németországból, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyre lanyhuló európai kereslet mellett a német ipar elkerülje a recessziót.

Merkel kéttucatnyi nagyvállalat vezetőjének kíséretében érkezett háromnapos kínai látogatásra, amely során találkozik Hu Csin-tao államelnökkel és Vu Pang-kuo házelnökkel is, valamint felkeresi a dél-kínai Kantont, ahol üzleti fórumon vesz részt. Amíg a német kancellár a jelek szerint nyitott kapukat dönget, amikor a gazdasági kapcsolatok bővítését szorgalmazza, süket fülekre talál, amikor az Iránra nehezedő nyomás növelését sürgeti. A kínai kormányfő elutasította azt a nyugati hozzáállást, amely szerinte „politizálná a normális kereskedelmi kapcsolatokat”. Peking az iráni olaj egyik legnagyobb vásárlója, és így nem óhajt más, drágábban beszerezhető nyersanyagra átállni. Emellett a kínai szakértők úgy vélik: az irániak megbüntetésével csak emelkednének az olajárak a világpiacon, ami a világgazdaság további lassulásához és így a pekingi exportlehetőségek csökkenéséhez vezetne.