Elítéltek egy volt börtönigazgatót, várnak még páran a bíróság döntésére, de hosszú idő telhet el, amíg Kambodzsa megbékél
Senkinek nincs fogalma arról, hogy a vörös khmerek eszement országlása alatt végül is hány embert végeztek ki brutálisan, hány ember halt meg, mert megkínozták, és hányan voltak azok, akiknek az életét kettétörte vagy megnyomorította a kínai maoizmus eltorzított változata.
Most mindenki azzal van elfoglalva, hogy az ENSZ által nagy nehezen létrehozott bíróság 35 évi börtönre ítélte egy kambodzsai börtön igazgatóját, bizonyos Duch elvtársat, aki egy szerény matematikatanár volt, s aki azzal védekezett, hogy ő nem volt egyéb, mint – gondoljanak bármit – „szem a láncban”, és csupán parancsokat teljesített. Hogy a börtönében hányan haltak meg, azt csak tippelni lehet, de nagyjából 17 ezer ember halt meg szörnyű körülmények között. Aki oda bekerült, annak élete és halála egy rémfilmbe illik. Az a pár ember, aki megúszta, annak soha nem lesz nyugodt az álma.
A „gyilkos mezők” arra késztették a The New York Timest is, hogy szerkesztőségi cikket szenteljen a kambodzsaiaknak. A cikk címe: Valami igazság Kambodzsának.
A legfurcsább az, hogy a 180 ezer négyzetkilométeren elterülő, ma már megint 12–14 milliós Kambodzsának a miniszterelnöke – Hun Sen – kijelentette: csak azokat ítélik el, akik jelenleg őrizetben vannak.
Nézzük csak meg, ki ez a Hun Sen – és kik azok, akik tárgyalásra és ítéletre várnak. Hun Sen önjelölt férfiú, egykor a vörös khmerek tagja, aki azzal vívta ki a szomszédos Vietnam dicséretét, hogy végül megelégelte a vörös khmereket. Hun Sent Vietnam emelte a hatalomba – és jó érzékkel meg is tartotta. Hun Sen szorosan kapcsolódik a vörös khmerek hátországához, és nem érdeke, hogy a vörös khmerek minden bűne kiderüljön.
Még a bírósági tárgyalásra vár Nuon Chea, a 84 éves ideológus, aki a vezér, Pol Pot után a 2-es számú elvtárs volt. Őt is emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással, kínzással és még vallásüldözéssel is vádolják, de azt mondja, hogy ő pusztán hazafi volt.
Ott van például Khieu Samphan, most 79 éves, és a vörös Kambodzsa államfője volt. Mindenki tudta róla, hogy csupán dróton rángatott báb, de ez annak idején nem sokakat zavart. Megírta persze emlékiratait 2004-ben, ahol azt erősítette meg, hogy ő csupán kagylóhéjként védte a vörös khmerek rendszerét.
S persze a legendás Ieng Sary, a volt külügyminiszter, aki nem maradhatott ki egyetlen szocialista ország filmhíradójából sem: arról volt hírhedt, hogy hazatérésre biztatta a külföldre szakadt kambodzsai értelmiségieket – akiket aztán sorra kivégeztek. Van még Ieng Sary felesége, egykori szociális miniszter, de ő sem zavar sok vizet.
Mindebből úgy tűnik, hogy néhány idős ember bebörtönzésével végleg le lehet zárni azt a rémkorszakot, amely 1975 és 1979 között Kambodzsát sújtotta. Még mindig nincsenek pontos számok – nem is lesznek –, de az adatok szerint 1,7–2 millió ember halt meg rettenetes körülmények között, „matematikatanárok” segítségével.
Kambodzsa mindmáig alkotmányos monarchia, amelynek élén a hírhedt és „minden szélfútta”, Norodom Szihanuk fia, Szihanomi király áll. Csehszlovákiában tanult, Franciaországba menekült, a klasszikus balett tanára és hivatalból félisten: sok dolga nincs.
A mindmáig segélyekből élő Kambodzsa igazi ura Vietnam, ha ezt nem is vallja be. Hun Sen miniszterelnököt is Vietnam ültette a hatalomba 1985-ben, és igazi ritkaságnak számít Ázsiában, mert ilyen régóta meg tudta őrizni hivatalát. Azóta az Amnesty International azzal is megvádolta, hogy kormánya – a vörös khmerek hagyományai szerint – vörösre izzított vasakkal, elektrosokkal és csaknem fulladást okozó nejlonzacskókkal kínozta meg politikai ellenfeleit.
Most sokan és bőszen adományoznak Kambodzsának. A The New York Times szerkesztőségi cikke azonban arra figyelmeztet, hogy a nagy nehezen – és éppen a kambodzsai hatalom ellenállása dacára – létrehozott bíróságnak végig kell vinnie a feladatát, muszáj tisztáznia, hogy mi vezetett a népirtáshoz, kik a bűnösök, milyen szerepet játszottak ebben a mai kambodzsai hatalom birtokosai. Az amerikai lap szerint legalább ötmillió ember él még, aki tanúságot tudna tenni. A „gyilkos mezők” fejezetét nem lehet egy filmmel lezárni. Kambodzsában nem egy-két idős ember volt a bűnös, az eljárásba mindig beavatkozott a kormány is.
Kambodzsának azonban nem „valamilyen”, hanem a tiszta igazságra van szüksége.
Megpróbálták átalakítani a társadalmat
A Kína által támogatott, szélsőséges, kommunista vörös khmerek, miután elűzték az Amerika-barát Lon Nol-kormányzatot, 1975. április 17-én megragadták a hatalmat, és a „forradalmi” ideológia nevében terrorrendszert vezettek be. A Pol Pot irányította diktatúra megszüntette a vallást, az iskolákat, a pénzhasználatot, a városokból vidékre telepítette és mezőgazdasági munkatáborokba kényszerítette az embereket. Mintegy kétmillió embernek – az összlakosság negyedének – a halálát okozták: koholt vádakkal kivégezték, kiéheztették, kimerítették őket, betegségben haltak meg. Az emberek abba haltak bele, hogy soha nem képzelt kínzásokat tapasztaltak.
A kambodzsai kormány 1997-ben kérte az ENSZ segítségét, hogy a volt vörös khmer vezetőket az igazságszolgáltatás elé állítsák. Phnompen 2003-ban kötött megállapodást a világszervezettel arról, hogy közösen hozzák létre az illetékes törvényszéket. 2006-ban felállították a kambodzsai törvényszékek rendkívüli kamaráit. A délszláv háborús és emberiesség elleni bűnök kivizsgálására létrehozott hágai és a ruandaiak vizsgálatára létrehozott tanzániai nemzetközi törvényszékekkel ellentétben a kambodzsai gyakorlatilag a bűncselekmények helyszínén működik. A törvényszék működését számos tényező lassította, többször az a vád érte a kambodzsai kormányt, hogy beleavatkozik a folyamatba, súrlódások voltak a hazai és a külföldi bírák között, felmerült a korrupció gyanúja, valamint előfordultak finanszírozási nehézségek is. Kambodzsában azt sem lehet kizárni, hogy az igazságszolgáltatást azok is akadályozzák, akik részesei voltak a bűnös vörös khmer rendszernek. Miután Kambodzsában eltörölték a halálbüntetést, a legsúlyosabb büntetés nem szabható ki egyetlen vádlottra sem, a túlélőknek pedig nem ítélhet a törvényszék anyagi kártérítést.
Hirdetés:
Külföldre utazik? Kössön utasbiztosítást: akár már napi 260 forinttól biztonságban lehet!
Utasbiztosítás kalkulátor
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett