Lech Walesa: Törökország legyen európai uniós tag
Harminc éve alakult meg a nemcsak Lengyelországot, hanem sok szempontból az egész keleti tömböt megingató Szolidaritás. A legendás szakszervezet egykori vezére, Lech Walesa szerint a Szolidaritás vetett véget az európai „megosztottság korának”.
Lech Walesa, a lengyelországi Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője, Nobel-békedíjas úgy véli: a világon még sokat kell változtatni, hogy megfeleljen a hidegháború utáni korszaknak.
„A Szolidaritás véget vetett a megosztottság korának, megteremtette a feltételeket Németország és Európa egyesítéséhez” – mondta az egykori villanyszerelő az AFP francia hírügynökségnek egy szombaton közölt interjúban, amely abból az alkalomból készült, hogy a napokban ünneplik a Szolidaritás létrejöttének harmincadik évfordulóját. Walesa szerint „azonban megőriztük a régi világ struktúráit, amelyeket még át kell szervezni és hozzá kell igazítani” az új világhoz. „Ha ezt nem tesszük meg, idejétmúlt elképzelések alapján fogunk dolgozni, s a világ nem lesz biztonságos” – mondta. A lengyel politikus megemlítette a NATO-t, amelynek már nincs ellenfele, már nincs a Varsói Szerződés, s említést tett egy olyan kapitalizmusról, amely „túlságosan figyel a pénzre, nem pedig az emberre”.
Ami az európaiakat illeti, nekik Walesa szerint meg kell érteniük, hogy nincs többé nemzetállam. „Számos területen, a környezetvédelem, az információk, a gazdaság területén nincs többé Franciaország, nincs többé Lengyelország” – vélekedett, hozzátéve: tarthatatlan, hogy minden államnak más-más legyen az egészségügyi rendszere vagy a pénzügyi politikája. A 66 éves Walesa szerint az Európai Uniót ki kell bővíteni Törökországgal.
Lech Walesa azt is elmondta, hogy a harmincadik évfordulón a tízmillió tagot is számláló „nagy Szolidaritással” azonosul, s nem a mostanival, amelynek körülbelül 700 ezer tagja van.
1980. augusztus 31-én a Leninről elnevezett gdanski hajógyárban az országos sztrájkhullám után megállapodást írt alá a kormánybizottság és az üzemközi sztrájkbizottság. A megállapodás, amely eleget tett a munkások politikai és szociális követeléseinek, megteremtette a Szolidaritás szakszervezet létrejöttének feltételeit.
Az aláírás utáni hónapokban a Szolidaritás, amelyet hivatalosan szeptember 17-én alapítottak meg, szakszervezetből társadalmi mozgalommá vált. Elnöke Lech Walesa villanyszerelő lett. A Szolidaritás pályájának csúcsán tízmillió embert tömörített. A lengyel „olvadás” azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, a sajtó kampányt kezdett a Szolidaritás ellen, tagjait egyre-másra letartóztatták. Ezzel egy időben, 1981 nyarán sokasodtak a munkások tiltakozó megmozdulásai. A szükségállapot, a hadiállapot december 13-i kihirdetésével Wojciech Jaruzelski tábornok illegalitásba kényszerítette a Szolidaritást. Ellenzékiek százait internálták, harckocsik dübörögtek a nagyvárosok utcáin, a bányászok sztrájkját a különleges egységek leverték. Walesa 1982 novemberében szabadult, a rendkívüli állapotot 1983. július 22-én oldották fel. Az év végén a Nobel-békedíj bizottsága is elismerte a lengyelek szabadságharcát. Decemberben Walesa felesége, Danuta férje nevében átvette a Nobel-békedíjat. Lech Walesa nem akart Oslóba utazni, mert attól félt, hogy nem engedik majd vissza.
1988-ban újabb sztrájkhullám bénította meg az országot. Februárban az ismert ellenzéki, Bronislaw Geremek tárgyalásokat javasolt az ellenzék és a kormány között. A kerekasztal mellett két hónapon át, 1989. április 5-ig tárgyaltak a kommunista hatalmi apparátus, az akkor még illegális ellenzék és az egyház képviselői. A megállapodások kimondták a Szolidaritás működésének újraengedélyezését és az ellenzék hozzáférését a tömegtájékoztatási eszközökhöz.
A június 4-i választások az ellenzék diadalát jelentették. 1989. augusztus 24-én, csaknem tíz évvel a gdanski megállapodás után Tadeusz Mazowieckit, a Szolidaritás jelöltjét az akkori keleti tömb első nem kommunista kormányfőjévé választotta a szejm.
Hirdetés:
Külföldre utazik? Kössön utasbiztosítást: akár már napi 260 forinttól biztonságban lehet!
Utasbiztosítás kalkulátor
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett