Hadsereg vagy „fáraó” uralkodjon?

Ma adja át a hatalmat Mohamed Murszinak, az új iszlamista elnöknek az egyiptomi legfelső katonai tanács. Kérdés, hogy ez formális vagy valódi aktus lesz-e.Mohamed Murszi megválasztott egyiptomi elnök tegnap oda ment, ahol minden elkezdődött: a népfelkelés jelképévé vált kairói Tahrír térre. A nemzethez intézett beszédében egységre szólított fel, Egyiptom újjászületéséről beszélt, egyben burkoltan és diplomatikusan is jelezte: az országot mostantól ő, s nem a katonák irányítják. A téren hetek óta százak tüntetnek, hogy nyomást gyakoroljanak az országot ideiglenesen irányító katonai tanácsra. Azt akarják elérni, hogy a Mohamed Huszein Tantávi marsall vezette testület gyorsan adja át az összes jogkört a polgári vezetésnek.A legfelső katonai tanács hivatalosan ma adja át a hatalmat az új elnöknek, aki az alkotmánybíróság előtt délelőtt teszi le a hivatali esküt. Bár Mohamed Murszi és a Muzulmán Testvériség azt akarta, hogy a parlament előtt hangozzon el az elnöki eskü, a hadsereg vezetése ragaszkodott az alkotmánybírósághoz.Győzelmének történelmi jelentősége dacára – Murszi Egyiptom első szabadon választott államfője, ráadásul olyan szervezetet képvisel, amely fennállásának 84 éve alatt többnyire illegalitásban volt – kicsi az esélye annak, hogy gyors változások következnek be az egyiptomi bel- és külpolitikában. Murszi néhány becsvágyó ígérete, köztük az iszlám törvénykezés, a saría bevezetése, alighanem jégre kerül. Az elnök hamar szembesül majd a hivatali élet valóságával egy olyan országban, amelyet mélyen megoszt az iszlamisták hatalomra jutása.A dolgok jelenlegi állása szerint még parlament sem létezik, amelyen keresztül Murszi elfogadtathatná a saría bevezetését célzó törvényt. Az iszlamista többségű törvényhozást ugyanis nemrég feloszlatta a legfelső katonai tanács; ennek nyomán a hadsereg a saját kezébe vette a törvényhozó hatalom gyakorlását.„Murszi úgy gondolkodott, hogy megveti lábát az elnöki hivatalban, majd az ezzel járó informális jogköröket arra használja fel, hogy apránként kiépítse hatalmi bázisát, ezáltal ellensúlyozva a tábornokok hatalmát” – vélekedett Joshua Stacher, a Kent State University politikatudományi professzora. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben a választás útján hivatalba került polgári elnököt teszik majd felelőssé Egyiptom összes problémájáért, míg a katonai tanács fölötte áll minden ilyen bírálatnak. „Olyan, mint egy király, egy fáraó.”Fölényesnek távolról sem nevezhető választási győzelme után – mindössze 3,5 százalékkal kapott több szavazatot, mint riválisa, Ahmed Safík – megválasztott államfőként tett első nyilatkozatában azt ígérte, hogy az összes egyiptomi elnöke akar lenni. Arról is beszélt, hogy széles alapokon álló kormányt fog alakítani. A testvériség mérvadó köreiből származó értesülés szerint szóba jön Mohamed el-Baradei, a reformista elkötelezettségű korábbi ENSZ-diplomata bevonása is; mellette a legyőzött vetélytárs, Ahmed Safík is jelezte, hogy ha felkérik, szívesen vállal szerepet a majdani kormányban.