Magyar Hírlap online

Felvidéki megbeszélés

Szlovákiában kézzelfogható tény a diszkrimináció - véli Berényi József

Beszéljük meg! – ez volt a felvidéki Magyar Koalíció Pártja rendezvénysorozatának címe, amelynek alkalmával az állampolgárok véleményét kérdezték választási programterveikről. A konzultáció eredményeként állt össze a Megoldás programja. Berényi József pártelnökkel beszélgettünk.

– Miként alakult ki az MKP programja?

– Még novemberben hirdettük meg programalkotó beszélgetéssorozatunkat, s arra kértük a választókat, hogy együtt alkossuk meg pártunk programját. Azt kértük, mondják el, mi az, amivel mindenképp foglalkoznunk kell, mi az, amit képviseljünk a parlamentben. Még soha ennyi embert nem sikerült bevonni a programalkotásba mint most, a személyes konzultációk mellett kétezer írásos javaslat is érkezett. Ezeket feldolgoztuk, és döntő többségük meg is jelenik a dokumentumban.

– Úgy tűnik, talán a korábbiaktól eltérően, nagyon hangsúlyos a gazdasági, régiófejlesztési és mezőgazdasági rész a dolgozatban.

– Igen, ez volt a választók igénye. A Beszéljük meg! programalkotó beszélgetéseken alapvető igényként fogalmazódott meg az emberek részéről, hogy a magyarság ügyeinek természetes képviseletén túl fogalmazzuk meg Dél-Szlovákia gazdaságélénkítő programját, és azokkal a témákkal foglalkozzunk, amelyek elsődlegesen érintik őket: a munkahelyteremtéssel, az egészségügy színvonalának javításával és annak hozzáférhetőségével, valamint hatékony szociális juttatásokkal.

– A dokumentumban mind ipari, mind mezőgazdasági téren erős az igény a helyi gyártók és termelők bevonására. Ez jelenleg nem éri el a kívánt szintet?

– Eddig az állam rábízta a munkahelyteremtést a nagyvállalatokra, külföldi beruházókra, akik azért kaptak nagyon komoly adókedvezményeket, hogy nálunk telepedjenek le és munkahelyeket teremtsenek. Azt látjuk, hogy az adómentes időszak lejárta után ezek a vállalatok azzal zsarolják az államot, hogy ha nem kapnak további kedvezményeket, elviszik a gyártást más, olcsóbb országokba. Tehát az államnak akár elvándorlási hullámra is fel kell készülnie. Ha Pozsony pótolni szeretné e kieső munkahelyeket, oda kell figyelnie a helyi munkahely-teremtési lehetőségekre.

– Ugyanez a tendencia érhető tetten a mezőgazdaságról szóló fejezetben is. Dél-Szlovákia alapvetően mezőgazdaság-függő, ám a földművelés sok helyen mégis leépült. Hogyan kívánnak ezen változtatni?

– A jogi és a piaci környezet nem a kis gazdáknak, hanem a nagy termelőknek kedvez, sok helyen pedig az olcsó külföldi dömpingáru tönkretette a kisebb termelőket. A közbeszerzési szabályokon is változtatni kell, mert ma például egy kistermelő még a helyi iskolakonyhákban sem tudja értékesíteni termékeit. Ha ezen változtatnánk, az sok embernek munkát adna.

– Melyek a párt prioritásai az oktatás területén?

– Szeretnénk elérni, hogy minden településen legyen legalább alsó tagozatos iskola, hiszen az iskolának megtartó ereje van, éppen ezért nem támogatjuk a központosítást. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre is, hogy a diákok anyanyelven kapjanak piacképes tudást. Az MKP a felsőoktatás terén a Selye János Egyetemre saját gyermekeként tekint, de fontosnak tartjuk a pozsonyi és a nyitrai anyanyelvi képzést is.

– Programismertető beszédében gyakran, legalább fél tucatszor emlegette a diszkriminációt. Ezt mi indokolta?

– Néhány kézzelfogható tény. A többségi nemzettől eltérően nincs államilag, alanyi jogon támogatott kulturális szervezetünk. Diszkriminatív, hogy az önkormányzatok adótámogatását a tengerszint feletti magassághoz kötik, mondván, hogy ott télen többet kell fűteni, ilyen alapon nyáron nálunk többet kell hűteni. Itt van a kettős állampolgárság ügye is, amely nyilvánvalóan diszkrimináció, vagy éppen a kollektív bűnösség mai napig ható következményei.

– A program a kollektív jogok érvényesítésével is foglalkozik, egyedüliként a szlovákiai pártok közül, ehhez azonban eddig nem találtak partnert.

– Európában számtalan példa igazolja, hogy a kollektív jogok, például az autonómia, az ország integrációját segítette elő, egyben a kisebbségi identitás megmaradását. A beszédemben is elmondtam, hogy vannak kérdések, amelyeknél nem az a fő szempont, hogy miként akarjuk rövid távon megvalósítani, hanem az, hogy hosszú távon ezeket fel kell vállalni. Elérni, hogy napirenden maradjanak, és vitatémák legyenek a politikában. Azért is emeltük be a programunkba, hogy később tudjunk rá legitim módon hivatkozni. A négyéves választási ciklus alatt mindig adódik lehetőség, hogy ezek közül valamelyiket megpróbáljuk érvényesíteni.