Magyar Hírlap online

Csúcstalálkozón döntenek az unió jövőjéről

A kötetlen jellegű csúcsértekezlet középpontjában a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés témája áll, ennek tágabb keretébe illeszkednek a pénzügyi stabilitás garantálásának javítására hivatott új szerződések.

Mint ismert, a korábban pénzügyi paktumnak nevezett, elsősorban a költségvetési fegyelem szigorítását célzó uniós szerződés megkötéséről decemberben állapodtak meg a tagországok vezetői, mostanra a szövegtervezet is elkészült. Ha az állam- és kormányfők kompromisszumra jutnak az utolsó nyitott kérdésekben, a szerződés aláírhatóvá is válik. Ezt a dokumentumot elvben a 17 euróövezeti ország köti, de a zónán kívüli 10 EU-tagállam bármelyike csatlakozhat hozzá. Széles körű brüsszeli várakozások szerint idővel Nagy-Britannián kívül valamennyi európai uniós tagállam aláírja majd, így összesen 26 ország válik részesévé.

A legfrissebb információk szerint már csupán két témában nincs egyetértés a tagországok között. Ezek egyike, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon részt vehetnek-e a szerződéshez csatlakozó, eurózónán kívüli országok. A másik nyitott ügy, hogy a tartós államháztartási hiány esetén az euróövezeti országok ellen életbe lépő szankciók csaknem teljes automatizmusát kiterjesszék-e a belső államadósságra is.

A csúcstalálkozó résztvevőinek – köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek – küldött meghívólevelében az Európai Tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy azzal indokolta a brüsszeli tanácskozás megtartását, hogy az unió­ban a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább kell folytatni a pénzügyi stabilitás és az államháztartási konszolidáció biztosítására irányuló erőfeszítéseket. E munka folytatása szerinte feltétele annak, hogy az unió országai visszatérhessenek a fenntartható gazdasági növekedéshez.