Magyar Hírlap online

Az elnök megszolgálhatja békedíját

Árral szemben úszik a fehér ház, de azt szeretnék, hogy egy éven belül megállapodás szülessen az izraeliek és a palesztinok között

Startol a legújabb izraeli–palesztin békefolyamat. A felek amerikai bábáskodás mellett ma ülnek tárgyalóasztalhoz a Fehér Házban. Egy év alatt kellene kidolgozniuk egy átfogó békemegállapodást, amire nem sok remény mutatkozik.



A legújabb béketárgyalásokat megelőző folyamaton Hillary Clinton és Barack Obama végezte az utolsó diplomáciai simításokat. A külügyminiszter Washingtonban külön-külön találkozott Mahmud Abbasz palesztin elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, később Barack Obama fogadta a feleket. Obama a béketárgyalásokra érkező II. Abdallah jordániai királynak és Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek vacsorát is adott a Fehér Házban.

A közvetlen egyeztetések húsz hónap után indulnak újra Izrael és a Palesztin Hatóság között. A cél,
hogy kidolgozzák egy átfogó béke­megállapodás kereteit. Washington azt szeretné, ha ez egy éven belül megtörténne. A legutóbbi ilyen próbálkozás még George W. Bush elnöksége alatt történt. Az annapolisi folyamatban ugyanez volt a cél és az időkeret, de az egyeztetések teljes kudarcba fulladtak, a 2008 decemberében kirobbant gázai háború pedig csaknem két évre befagyasztotta a viszonyt Jeruzsálem és Ramallah között. A tárgyalások felújítását hosszú, s néhol reménytelennek tűnő diplomáciai egyeztetések előzték meg. Az Obama-kormányzat által kijelölt különmegbízott, George Mitchell valóságos ingadiplomáciát folytatott a térségben, s végül a felek beadták a derekukat. Ehhez kellett Izrael évtizedek óta nem látott nemzetközi „elszigetelődése” a gázai segélyflottát ért támadás miatt, és az is, hogy Washington keményen presszionálja a Netanjahu-kormányt a megszállt területeken folytatott telepépítések leállításának bojkottálásáért.

A „részsiker” így sem teljes. A közvetlen tárgyalások felújítása előtt két nappal palesztin fegyveresek négy izraelit lőttek agyon a Nyugati parton (Ciszjordánia) Hebron közelében. Az áldozatok között egy terhes nő is van. A „hősies” támadást a béketárgyalásokat élesen ellenző Hamasz szélsőséges palesztin szervezet katonai szárnya vállalta magára, mint fogalmaztak, az attak válasz volt az izraeli „megszállás bűntényére”. Nem nehéz azonban kitalálni, hogy a valódi cél a béketárgyalások megtorpedózása volt. A merényletet minden fél elítélte. A palesztin biztonsági erők példátlan letartóztatási hullámmal válaszoltak, s őrizetbe vettek mintegy háromszáz Hamasz-közeli palesztint.

A béketárgyalások sikerére nem sokan számítanak. Netanjahunak és Abbasznak tucatnyi olyan alapvető kérdésben (határok, Jeruzsálem megosztása, palesztin menekültek, izraeli telepesek ügye) kellene megállapodniuk, amelyekben évtizedek óta nincs egyetértés a felek között. Érdekes hír, hogy Ehud Barak izraeli védelmi miniszter Jeruzsálemről azt mondta a Haarec izraeli lapnak, hogy a kelet-jeruzsálemi arab negyedek, negyedmillió palesztin otthona az „övék lesz”, azaz a palesztin államhoz fog tartozni. Az izraeli kormányok korábban kizárták az Izrael fővárosaként szolgáló Jeruzsálem megosztását. George Mitchell szerint lehetséges egy éven belül megegyezni, ezt segíti, hogy az Obama-adminisztráció „nagyon magas prioritásként” kezeli a megállapodás megszületését. A végén az is megtörténhet, hogy elődei közel-keleti sikertelenségével szemben Obama elnök „megszolgálja” a jó előre kiosztott Nobel-békedíját.

Hirdetés:
Külföldre utazik? Kössön utasbiztosítást: akár már napi 260 forinttól biztonságban lehet!
Utasbiztosítás kalkulátor