Magyar Hírlap online

Ankara – félúton Kelet és Nyugat között

A soros elnökséget ellátó Spanyolország például lelkesen támogatja integrációját, de az uniós törekvéseket nagyban meghatározó Németország vezetése inkább borzong az ötlettől.

Törökország hatalmas változáson ment át a múlt században. Kemal Atatürk az 1920-as években kiépítette a világias jellegű államot, ám 1938-ban bekövetkezett halála után évtizedeken át elmaradtak az újabb lépések a demokrácia és a piacgazdaság teljes kiépítése felé. A 2000-es évek elejére a gazdasági katasztrófa szélére került az ország, így 2002-ben kénytelenek voltak megegyezni az IMF-fel.

Azóta belendültek: a gazdaság növekszik, az infláció csökken. A válság persze őket sem érintette túl jól, és továbbra is gondot jelent a szekuláris állam (amelyet a hadsereg hivatott őrizni) és a vallásos vonal közötti feszültség. Az utóbbi években különösen meggyűltek a gondok, hiszen nyolc éve az iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja van hatalmon. 2008-ban majdnem be is tiltották a szervezetet.
Mindez nem akadályozta meg az Európai Unió vezetőit abban, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a török vezetéssel. Az Európa és Ázsia határán fekvő ország 1999-ben vált tagjelöltté, azóta pedig több reformot is végrehajtottak. Javult az emberi jogok helyzete, és a gazdasági szabályozásuk is közeledett az uniós normák felé. Eltörölték a halálbüntetést, megváltoztatták a büntető törvénykönyvet, javult a nők és a kurd kisebbség helyzete. Törökország európai uniós csatlakozása előtt számos akadály van még – például az, hogy a tagállamok egy része egyáltalán nem nézné jó szemmel, ha belépnének a közösségbe. A közelmúltban spanyol–török egyetemi együttműködéssel felmérés készült öt tagállamban a polgárok hozzáállásáról. Franciaországban 64, Németországban 62, Nagy-Britanniában 46 százalék ellenzi Törökország felvételét. A lengyelek és a spanyolok megszavaznák a csatlakozást.

Spanyolországban nemcsak a polgárok támogatják Törökország felvételét, hanem a politikai elit is. Hozzáállásuk most különösen fontos, hiszen (hazánkkal egy trióban) ők a soros elnökök. „Törökország Európa része. Jobb, ha az Európai Unión belül van, mint ha csak annak ajtaja előtt ácsorog” – jelentette ki a német Die Weltnek adott interjában Miguel Ángel Moratinos, spanyol külügyminiszter, hozzátéve, hogy a török diplomácia jó kapcsolatban áll a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával is, így fontos közvetítő szerepet játszik. „Ankarában Keletet és Nyugatot is megértik. Nekünk most az iszlám kultúra jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Meg kell mutatnunk, hogy vannak átfedések a muszlim és az egyetemes, azaz az Európai Unió által képviselt értékrend között, hogy van lehetőség a kettő együttélésére és konszenzusára” – sorolta Miguel Ángel Moratinos a Törökország európai uniós csatlakozása melletti érveket.

A lelkes kijelentések a gyakorlatba átültetve azt jelentik, hogy a madridi vezetés a török csatlakozási tárgyalások négy újabb fejezetét le szeretné zárni június végéig.

---

Pró
Mert az Európai Unió alapelve, hogy minden európai állam előtt nyitva áll, ha az csatlakozni szeretne, és teljesíti a feltételeket. Törökország európai állam, csatlakozni szeretne, s ha teljesíti a feltételeket, jelentkezését el kell fogadni, különben összeomlik az EU legfontosabb pillére. Mert Törökország akkora lökést adhat az EU-nak, mint 2004-ben a „big bang”, a „tízes” bővítés. A hetvenmilliós Törökország társadalma fiatal, munkaereje mobil, vállalkozó szellemű, kereskedelmének több mint a felét az EU-val bonyolítja le, a válság előtt gazdasága hét százalékkal „robogott”, s lassan újra felpörög. Mert kulturális téren vitathatatlanul Európához tartozik, fél évezreden át meghatározó tényező volt a kontinensen, öröksége máig erősen él térségünkben. Mert stabilitást jelent egy instabil régióban, NATO-tagállam, megbízható szövetséges, erős és jól képzett hadserege van, szárazföldi hidat képez a Kaszpi-tengeri és közel-keleti energiaforrások és az uniós fogyasztók között. Mert birodalmat építünk, az unió „kijuthat” a Kaukázusba, a Közel-Keletre, hetvenmillió embernek biztosíthatja a prosperitást, stabilitást, kulturális sokszínűséget. Mert negyedszázados tárgyalás után ez erkölcsi kötelességünk. (JV)

---

Kontra
74,8 millió ember – 99,8 százalékuk iszlám vallású. 779,452 négyzetkilométer – 97 százaléka Ázsiában. Néhány adatban összefoglalva ez Törökország, ahol egyébként az állam világiasságának őre a hadsereg. Berlint járva néha úgy érezhetjük, hogy egy falatnyi Törökország már bekúszott a közösségbe. A török kisebbségnek saját futballcsapatai és napilapjai vannak, két-három euróért pedig akármelyik sarkon ehetünk török ételeket. A közösség államai pár éve még azon vitatkoztak, hogy az alapszerződés utaljon-e a keresztény gyökerekre, a muzulmánok elleni politikai (és utcai) akciók pedig mindennaposak Európában. Ez az a tömb, amely elbírna csaknem 75 millió muzulmánt? Nem. Addig legalábbis biztosan nem, amíg az európai együttműködés ennyire gyenge, amíg Brüsszel nem szankcionál, amíg a tagállamok polgárai nem válnak nyitottabbá politikai és kulturális téren. Elvárhatjuk, hogy az EU lépjen fel Szlovákia ellen a magyarokat megalázó, károsító lépéseik miatt, de akkor amellett is el kell köteleznünk magunkat, hogy valódi hatalma legyen Brüsszelnek. Ha a Budapest és Pozsony közötti konfliktus megoldhatatlan, sőt felfoghatatlan gond az uniónak, akkor álmodni is merészség Törökország csatlakozásáról. Túl nagy falat lenne.
(VJ)